Brutális számlák - Lépéskényszer
A bérlőképviselettel foglalkozó tanácsadó cég a felmérés alapján úgy összegezte a helyzetet, hogy a következő pár hét vízválasztó lehet. Egyrészt a bérlőknek újból felül kell vizsgálni, hogy mekkora a területigényük, illetve milyen hatékonyan használják azt és mekkora a home office aránya. Másrészt azt is meg kell nézni, hogy menyire korszerű az az épület, amiben most dolgoznak, s érdemes-e költözni egy újba vagy a biztosat választva maradni, de további kedvezményeket kiharcolni.
Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary ügyvezetője ezekkel kapcsolatban utalt az elmúlt pár hétben lezajlott európai szakmai konferenciákra, ahol egyöntetű volt: csökkenőben van a home office aránya, de az biztos, hogy már szilárdan beépült a cégek gyakorlatába. A német gazdaságkutató intézet információja szerint Németországban például hetente átlagosan 1,4 napra, Franciaországban 1,3-ra, de Japánban már 1,1 napra esett az átlagos otthoni munkavégzés. Nálunk 1,7 napos ez a mutató.
„Kiemelten európai és főleg magyar probléma az egekbe szökött energiaárak, a tartósan magas infláció és nálunk ehhez még hozzájön a gyorsan romló forint. Mindez akkor, amikor a bérlők szeretnék visszahódítani az otthoni munkába kényelmesedett dolgozóikat az irodába. Új korszak van: eddig csak a bérleti díjra figyelt mindenki, ott próbált meg engedményt kicsikarni, de most az összköltséget nézik és ez alapján döntenek, hogy maradnak vagy költöznek” – mondta a saját felmérésben válaszadók többségének véleményére alapozva az ügyvezető.
Az áthárított üzemeltetési-díjnövekmény miatt az eddigi 3-4,5 euróval szemben 8-9 euróra ugorhat az egy négyzetméterre számított havi üzemeltetési díj, de már most hallottunk akár ennél magasabb előre jelzett összeget is. Ez az emelkedés válaszút elé állítja a bérlőket és a bérbeadókat is.
Előbbiek előtt két opció van: átszerződnek egy most épülő, de az átlagnál kisebb összköltséggel üzemelő irodaházba és igyekeznek kihasználni, hogy a fejlesztők most szinte mindent (kiemelt kiépítési hozzájárulás, bérleti díjkedvezményt stb.) megadnak nekik, csakhogy feltölthessék az új házakat. Ekkor viszont megkötik a saját kezüket, mert vállalják, hogy legalább öt évig ott is maradnak. Azt is kockáztatják, hogy az irodaterület esetleg túl nagy lesz pár év múlva és nem tudják hozzáigazítani ehhez a szerződésüket. De dönthetnek úgy is, hogy inkább kivárnak, maradnak a kevésbé korszerű irodaházukban és plusz kedvezményt harcolnak ki. Az ügyvezető szerint az utóbbiból lesz a több, vagyis a szerződés-hosszabbításoké lesz a főszerep, egyelőre nem lesz jelentős költözési hullám az szinte biztos.
Kalaus Valter szerint a bérbeadókon is erős a nyomás, hogy megtartsák a bérlőiket. Ehhez rengeteg pénzt kell majd áldozniuk a korszerű üzemeltetési háttér megteremtésére. A bérlői igényekre reagálva lehetővé kell tenni például, hogy zónázható legyen az épület, mert csak így lehet majd megteremteni az úgynevezett jelenlét alapú működtetést.
„Egy jó épületnek ma már tudnia kell kezelni azt, ha egy helyiségben csak kevesen vannak vagy hirtelen többen lesznek, mert fontos meeting van. Ehhez kell igazítani a friss levegő ellátást, a hűtést-fűtést, a világítást vagy az árnyékolást. Aztán nem elég csak lebontani a gipszkarton falat, eleve multifunkcionális tereket kell kialakítani, ahol mobil módon lehet elkülöníteni egyes területeket és többnyire a kollaborációé, az együttgondolkodásé a főszerep, de eközben vannak pihenő szigetek is” – utalt a felmérésből kirajzolódó bérlői elvárásokra a szakértő.
A Newmark VLK Hungary vezetője előrevetítette, hogy a már meglévő irodaházak esetében a bérleti szerződések többsége mostantól már öt évnél rövidebb időre, jellemzően várhatóan három évre fog szólni, ezt kiköveteli magának a most nyeregben lévő bérlői oldal. A most vagy a későbbiekben épülőknél – főleg a projekteket finanszírozó bankok nyomására – maradnak a minimum öt éves periódusnál, de természetesen ez sincs kőbe vésve. A rugalmasság kulcsfontosságú szerepet kap mindkét oldalon.
A tanácsadó cég felmérése arra is rávilágított, hogy a fejlesztői oldalon is nagy számolások mehetnek: érdemes-e új beruházást indítani anélkül, hogy pontosan tudnák, mennyi bérlőt sikerül átcsábítani vagy ha van a portfólióban régi, korszerűtlennek számító épület, akkor azt felújítva a piacra dobni. Természetesen számolni kell azzal, hogy a kivitelezési költségek továbbra is igen magasak maradnak, s itt mindegy, hogy új beruházásról vagy felújításról van szó.
A pici információk szerint jelenleg mintegy 200 ezer négyzetméternyi irodaterület van kivitelezési szakaszban Budapesten, ezeket az ingatlanokat idén és jövőre tervezik átadni. Új spekulatív projektek indítása viszont egy-két évig nem valószínű, nagyon sok a bizonytalanság, s ennek megfelelően sem a fejlesztők, sem a bérlők nem akarnak túl nagy kockázatot vállalni.
