Csaknem 10 százalékkal csökkent a fizetési meghagyásos eljárások száma
A közlemény szerint a csökkenés elsődleges oka, hogy a követeléskezelő cégek az utolsó negyedévben visszafogták működésüket. Fizetési meghagyást elsősorban követeléskezelők, közműcégek, mobilszolgáltatók indítottak; továbbra is kevés magánszemély kezdeményez eljárást, az összes eset mintegy 3 százaléka köthető hozzájuk - jelezték. Rámutattak: a korábbi évekhez hasonlóan a kérelmek túlnyomó többsége tavaly is tízezer és hárommillió forint közötti követelésről szólt. A kamara adatai alapján tavaly kissé nőtt az ellentmondások száma, a követelések 6,3 százalékát vitatták az adósok. Ilyenkor az eljárás kezdeményezője dönthet arról, hogy lemond a követeléséről vagy bíróságon folytatódik az eljárás.
Tóth Ádám, a MOKK elnöke a közlemény szerint elmondta: ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképp vegye át, mert második kézbesítési próbálkozás után öt munkanappal a hivatalos iratot kézbesítettnek tekintik. Ha valaki nem ért egyet a követeléssel, például azért, mert túl nagy összeg szerepel benne vagy időközben már rendezte a tartozást, ellent kell mondania, amelynek nincsen díja - tette hozzá. Figyelmeztetett, hogy ellentmondani csak a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napig lehet.
Arra is kitért, hogy amennyiben valaki nem tudja rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes fizetési halasztást vagy részletfizetést kérnie az eljáró közjegyzőtől, illetve a teljesítési határidő meghosszabbítását is lehet igényelni. A fizetési meghagyásos eljárás lejárt pénzkövetelések, például ki nem fizetett számla, kölcsön vagy károkozás esetén nyújt egyszerű igényérvényesítési lehetőséget, már néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Hárommillió forintig nem is lehet közvetlenül bíróságon peres eljárást indítani; három- és harmincmillió forint közötti tartozás esetén bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is választható - ismertették a közleményben.
