Csökkent az ipari termelés Japánban
2021. 09. 14. 10:30
Csökkent az ipari termelés júliusban az előző hónaphoz képest Japánban a kedden közzétett végleges adatok szerint.
A gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium közlése szerint másfél százalékkal esett vissza az ipari termelés júniushoz képest. Elemzők is 1,5 százalékos csökkenést vártak a júniusban mért 6,5 százalékos növekedés után. A kiszállítások és a raktárkészletek egyaránt 0,6 százalékkal csökkentek az év hetedik hónapjában.
Júliusban a gépjárművek termelése 3,3 százalékkal csökkent az előző havi 22,6 százalékos növekedés után. Az elektronikai gépek és berendezések, kommunikációs eszközök gyártása 3,8 százalékkal csökkent, míg júniusban 2,6 százalékkal nőtt.
Az egy évvel korábbit 11,6 százalékkal haladta meg a japán ipari termelés júliusban, az előző hónapban, júniusban pedig 23,0 százalékkal nőtt. A kiszállítások 10,8 százalékkal nőttek, míg a raktárkészletek 4,3 százalékkal csökkentek.
Júliusban az ipari kapacitások kihasználtsága 3,4 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest, de az egy évvel korábbihoz viszonyítva 14,1 százalékkal ugrott meg.
A második negyedévben a vártnál nagyobb mértékben, szezonális kiigazítással számolva 0,5 százalékkal nőtt Japán bruttó hazai terméke (GDP) az előző három hónaphoz képest a tavalyi második negyedévhez képest pedig 7,6 százalékkal nőtt a GDP. A gazdasági növekedést az állóeszköz beruházások hajtották, mivel a világgazdaság fellendülése erősítette a beruházásokat és az ipari termelést. A japán gazdaság növekedése azonban törékeny, mivel a koronavírus-járvány miatti szigorú korlátozások ismét fékezik a magánszektor működését, ráadásul lassan halad az oltási kampány.
Mennyi pénzt gyűjtött eddig egy átlagos nyugdíjpénztári ügyfél?
A múlt évben is érezhetően növekedett az egy tagra jutó szolgáltatási kiadás átlagos összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, és megközelítette a négymillió forintot – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója. Ez az összeg ugyanakkor még mindig csak nem egészen 16 havi átlagnyugdíjnak felel meg, ami rávilágít arra, hogy minél korábban érdemes elkezdeni a nyugdíjcélú öngondoskodást.
Már közel négymillió forintot gyűjt össze egy átlagos nyugdíjpénztári tag
A múlt évben is érezhetően növekedett az egy tagra jutó szolgáltatási kiadás átlagos összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, és megközelítette a négymillió forintot – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója. Ez az összeg ugyanakkor még mindig csak nem egészen 16 havi átlagnyugdíjnak felel meg, ami rávilágít arra, hogy minél korábban érdemes elkezdeni a nyugdíjcélú öngondoskodást.
Vegyesen zártak a főbb amerikai indexek
Vegyesen zártak a főbb amerikai indexek, miután a vártnál gyengébb kiskereskedelmi adatok és a mesterséges intelligencia pénzügyi szektorra gyakorolt potenciális hatásai miatt nőtt a befektetők óvatossága. A kiskereskedelmi szektor nyomás alá került: a Costco részvényei több mint 2%-ot, a Walmart papírjai kozel 2%-ot veszítettek értékükből.
Többnyire csökkenéssel zártak az európai tőzsdék
Többnyire csökkenéssel zártak az európai részvénypiacok a keddi kereskedési napon. Több európai nagyvállalat is beszámolt eredményeiről: a Philips közzétette 2025-ös éves jelentését, amely szerint a vállalat 6%-os megrendelésállomány-növekedést ért el, ismét nyereséges lett a veszteséges 2024-es év után, és 2026-ra 3–4,5% közötti értékesítési növekedést prognosztizált.
Lakáshitel-felvétel 2026 elején: mikor és hogyan érdemes dönteni?
A lakáshitel-felvétel továbbra is az egyik legnagyobb pénzügyi döntés egy háztartás életében, ezért különösen fontos a tudatos tervezés és az előrelátó mérlegelés. A K&H friss adatai szerint az Otthon Start Program (OSP) keretében folyósított hitelek átlagos összege eléri a 35 millió forintot, miközben a piaci átlag 26,5 millió forint körül mozog. A program sikere nemcsak a magasabb hitelösszegben, hanem a gyorsaságban is megmutatkozik: rendezett dokumentáció mellett az igényléstől a folyósításig átlagosan mindössze 20-22 munkanap telik el.
Továbbra is a mesterséges intelligencia a legmeghatározóbb technológia
A világ készen áll a mesterséges intelligencia (MI) korszakára. Ez a széles körű konszenzus alakult ki annak a több mint 12 000 embernek a körében, akiket az idei Bosch Tech Compass felmérés során – világszerte és Magyarországon – megkérdeztek. A válaszadók még soha nem tekintettek a mesterséges intelligenciára olyan pozitívan, mint a legutóbbi felmérés során. A többség – hasonlóan az előző kutatáshoz – továbbra is úgy gondolja, hogy az MI lesz a legmeghatározóbb technológia a következő évtizedben, és az összes technológia közül ennek lesz a leginkább pozitív hatása a társadalomra. A megkérdezettek több mint fele (világszerte 56 százalék, hazánkban a résztvevők 51 százaléka) úgy érzi, hogy készen áll a mesterséges intelligencia korszakára. Ugyanakkor a technológia folyamatos és gyors fejlődéséből adódó kimerültségnek is vannak jelei. A válaszadók 57 százaléka jelezte világszerte, hogy szeretne egy pillanatnyi szünetet, és örülne, ha lelassíthatná a technológiai változást, amíg jobban meg nem értjük annak hatásait. Magyarországon is hasonló eredmény született: a felmérésben résztvevők 56 százaléka értett egyet ezzel az állítással.
Bértranszparencia 2026: sürgeti a cégeket az idő, de sok még a nyitott kérdés
Bár az uniós bértranszparencia-szabályozás több részlete még kidolgozás alatt áll, a vállalatok nem halogathatják tovább az arra való felkészülést. A sokrétű elvárások és a jelentős szervezeti érintettség miatt a cégeknek számos kihívást jelentő feladattal kell számolniuk a szabályok gyakorlati alkalmazásakor – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az EY közös szakmai eseményén. Leginkább az adatszolgáltatással, a határidőkkel és a szankciók mértékével kapcsolatos bizonytalanság aggasztja a rendezvényen megkérdezett szakembereket a helyszínen készült gyorsfelmérés alapján.
2040-re 90 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő az uniós klímarendelet módosítása
Az Európai Parlament kedden jóváhagyta az uniós klímarendelet módosításáról a Tanáccsal kötött politikai megállapodást, amely 2040-re az 1990-es szinthez képest 90 százalékos nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési célt rögzít az Európai Unió számára - közölte a testület.
Ha lakáshiteled van, akkor erre a változásra figyelned kell!
A magyar lakáshitelpiacon 2026-ban is komoly változások zajlanak, amelyek jelentősen befolyásolhatják mindazok helyzetét, akik lakáshitelt fizetnek vagy most tervezik felvenni azt. Itt vannak a legfontosabb és hiteles tények, amelyeket mindenképp érdemes ismerni.
Átalánydíjas villanyszámlát fizetsz? Figyelj, mert a zsebedbe kell nyúlnod
Az utóbbi időszakban számos magyar háztartás tapasztalta meg az emelkedő energiaköltségek hatásait, különösen azok, akik az áramszámlájukat havi átalány formájában rendezik. Noha ez a megoldás első pillantásra kényelmesnek tűnhet, valójában több pénzügyi kockázatot és bizonytalansági tényezőt hordoz, amelyeket érdemes alaposan mérlegelni. De mit is jelent pontosan az átalánydíj?
A közép-kelet-európai üzleti vezetők 76 százaléka optimistán ítéli meg vállalkozása növekedési kilátásait
A közép-kelet-európai (CEE) régióban a cégek egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: az üzleti vezetők 76 százaléka optimistán ítéli meg vállalkozása növekedési kilátásait, ugyanakkor a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra - derül ki a Grayling tanácsadó cég 2026-os globális trendjelentéséből, amelynek megállapításairól kedden közleményben tájékoztatták az MTI-t.
