Egyszerűbben ajánlhatják fel az ingatlanokat az államnak az örökösök
Több százezer hagyatéki eljárást érint a következő években az a módosítás, amely azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyeknek az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosuk már több mint tizenöt éve meghalt. Ezek az ingatlanok jellemzően kisméretűek és értéktelenek, a tulajdonosok, örökösök elfelejtkeztek róluk az elmúlt évtizedekben. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartás digitalizációjának keretében, egy hagyatéki eljárás során kell rendezni, amelyet a földhivatal kezdeményez. ű
A törvénymódosítás alapján július 9-étől a tulajdoni hányadonként legfeljebb egymillió forint értékű és legfeljebb ötezer négyzetméteres földek esetében nem kell felkutatni az örökösöket, hanem a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján hirdetményben hív fel mindenkit, aki érdekelt lehet az öröklésben, hogy jelentse be igényét egy éven belül. Ezt a hirdetményt megküldi mindenkinek, aki a több mint 15 éve elhunyt tulajdonos halála után lefolytatott hagyatéki eljárás során öröklésben érdekeltként szerepelt a hagyatéki leltárban. Ha az örökös a határidő lejártáig nem nyújt be igényt, akkor a közjegyző az államnak adja át a földterület tulajdonjogát szállomány jogcímén. Az állam tulajdonjogának bejegyzését követő öt évben az elhunyt örökösei még érvényesíthetik igényüket.
Az állam viseli a költségeket az ingatlanok felajánlásakor
Változott a hagyatéki eljárás során az állam részére történő felajánlás szabályozása is. Ezzel jellemzően akkor élnek az örökösök, ha kisértékű ingatlanról van szó. Eddig csak termőföldet lehetett felajánlani az államnak, július 9-étől azonban utat, árkot, mocsarat, halastavat, csatornát is, és az állam viseli az ezzel járó költségeket. Ezzel a módosítással a tulajdonviszonyok egyszerűsödni fognak, hiszen ha valaki egy földterületet az államnak felajánl, jellemzően az ahhoz kapcsolódó utat, árkot is felajánlaná, eddig azonban nem tehette meg ezt. A módosítással elkerülhető, hogy az egységes rendeltetésű területek tovább tagozódjanak.
Az örökösök mostanáig jellemzően visszautasították az ilyen hagyatékot, amely azonban jellemzően csak tovább bonyolította a helyzetet, mert ilyenkor az öröklési rendben őket követőre szállt a hagyaték – gyakran a hagyatékot visszautasító személy gyermekeire – akiknek szintén dönteniük kellett a hagyaték elfogadásáról vagy visszautasításáról. A folyamat így hosszadalmas, sokszor költséges és rendkívül bonyolult volt az érintettek számára. Ez lesz egyszerűbb mostantól azzal, hogy az örökösök az állam számára költségek nélkül felajánlhatják a számukra értéktelen területet.
A hagyatéki eljárás keretében is eladhatják az örökölt földet a tulajdonosok
Szintén július 9-étől módosulnak az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok. 2023. január 1-je óta elhunytak után maradt földek örökléssel csak végső esetben és átmenetileg kerülhetnek osztatlan közös tulajdonba. Az örökösöknek dönteniük kell arról, hogy mi legyen a földterülettel: osztályos egyezséggel megegyezhetnek, hogy kié legyen, értékesíthetik, esetleg felajánlhatják az államnak. Az új rendelkezés szerint a hagyatéki eljárás részeként is eladhatják olyan harmadik félnek, aki nem érdekelt az öröklésben. A hagyatéki tárgyaláson egyezségbe foglalt adásvételt a közjegyző küldi meg a mezőgazdasági igazgatási szervnek, amelynek jóvá kell hagynia minden földtranzakciót. Az eljárás így olcsóbb és gyorsabb lesz, mint amikor nem hagyatéki eljárás keretein belül értékesítik az ingatlant.
A földek öröklésével kapcsolatos jogszabály-módosítások egyszerűsítik és gyorsítják az örökösök számára a földtulajdonok jogi helyzetének rendezését. Jelentősen rövidülhet az ezekkel kapcsolatos hagyatéki eljárások ideje, és az örökösök számára kedvező, hogy költségek nélkül tudják felajánlani a számukra értéktelen ingatlant az államnak. A hagyatéki eljárásokban közreműködő közjegyzők minden szükséges tájékoztatást megadnak az érdekelteknek a jogszabály-változásokról – mondja Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.
