Energiabiztonságról tárgyaltak Zágrábban

A szervezetnek Csehország és Lengyelország csatlakozásával immár mind a négy visegrádi ország tagja. A zágrábi tanácskozáson részt vett Kapitány István magyar gazdasági és energetikai miniszter is.

Jörgensen szerint az európai energiaválság alapvetően a fosszilis energiahordozók importjától való függőség következménye. Az energiaárak emelkedése valamennyi tagállamban komoly terhet ró a lakosságra és a gazdaságra, ezért az uniónak fel kell gyorsítania az energetikai átállást, növelnie kell a megújuló energiaforrások arányát, és javítania kell a tagállamok közötti hálózati összeköttetéseket.

Az uniós biztos hangsúlyozta: Európa biztonsága elképzelhetetlen energiabiztonság nélkül, különösen az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt. Emlékeztetett arra, hogy az EU a 2022-es energiaválság óta 22 százalékkal csökkentette földgázfogyasztását, tavaly pedig rekordmennyiségű, 89 gigawatt új megújulóenergia-kapacitást helyezett üzembe.

Jörgensen szerint a lakossági energiaköltségek mérséklésében az épületek energiahatékonyságának javítása is fontos szerepet játszhat. Úgy vélte, a gázfűtésről a korszerű elektromos fűtési megoldásokra áttérés jelentős megtakarítást eredményezhet a háztartások számára.

Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter kijelentette: Európának a további stratégiák kidolgozása helyett a már elhatározott energetikai beruházások gyors megvalósítására kell összpontosítania. Hangsúlyozta: Horvátország energetikai infrastruktúrája, különösen a Krk szigetén működő LNG-terminál és a Janaf kőolajvezeték, a szomszédos országok ellátásbiztonságát is szolgálja.

A tárcavezető közölte, hogy befejezéséhez közeledik a Magyarország felé irányuló LNG-szállítási kapacitások bővítése, és további országok irányába is vizsgálják a szállítási lehetőségek fejlesztését. Horvátország az EU következő többéves költségvetéséből is támogatást szeretne biztosítani a stratégiai energetikai beruházásokhoz.

Kapitány István a Facebook-oldalán hangsúlyozta: a CESEC bővítésével a térség erősebben képviselheti érdekeit az uniós energiapolitikában, és nagyobb eséllyel szerezhet uniós támogatást közös energetikai beruházásaihoz. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország a kezdeményezés 2015-ös megalakulása óta tagja az együttműködésnek, és mindvégig támogatta annak bővítését.

A miniszter szerint Magyarország tengerpart nélküli országként különösen függ az energiaszállítási útvonalaktól, ezért új függőségek helyett több beszerzési lehetőségre van szüksége. Kiemelte a romániai fekete-tengeri földgáz, a horvát és görög LNG-terminálok, valamint a délről észak felé irányuló gázszállítást lehetővé tevő Vertikális Folyosó jelentőségét.

Hozzátette: a lengyel és balti LNG-terminálokról érkező földgáz északi irányból is új beszerzési lehetőségeket nyithat, és versenyképesebb feltételekkel juthat el Magyarországra, valamint a régió délebbi országaiba. Ehhez az országok energiahálózatainak és szabályozásának összehangolására van szükség, ami biztonságosabbá és megfizethetőbbé teheti az ellátást - húzta alá.

A CESEC-kezdeményezés célja a közép- és délkelet-európai országok energiaellátásának biztonságosabbá tétele, a beszerzési források bővítése, valamint a határokon átnyúló villamosenergia- és földgázhálózatok fejlesztése.