Erre használják a magyarok az AI-t a munkahelyeken
A közlemény szerint sokan a hagyományos keresőmotorok helyett a mesterséges intelligenciának teszik fel kérdéseiket. A második leggyakoribb használati cél az ötletelés és a kreatív feladatok ellátása (36 százalék). A válaszadók közel egyharmada használja szövegalkotásra, szövegösszefoglalásra az AI-t, közel ugyanennyien fordításra.
A megkérdezettek ötöde alkot vizuális anyagokat (prezentnációk, képek) a mesterséges intelligencia segítségével, míg 16 százalék használja valamilyen programozási vagy technikai feladathoz azt.
Annak ellenére, hogy a táblázatkezelő programok a legtöbb irodai munkakörben a mindennapos használat részét képezik, mindössze minden tizedik rendszeres felhasználónak segít a táblázatok kezelésében és az adatelemzésben az AI, pedig a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek táblázatkezelési képességei még jóval elmaradnak a kívánatostól, ám adatelemzésben egyre erősebbek.
A férfiak több mint kétszer gyakrabban használják az AI-t programozásra és egyéb technikai feladatok ellátására, mint a nők. Ugyanakkor a nők szinte minden egyéb célra gyakrabban használnak mesterséges intelligenciát a kutatás szerint.
A tanulók AI használati szokásai jelentősen eltérnek a társadalom többi részétől: 61 százalékuk használja azt legalább közepes gyakorisággal, míg az aktív munkavállalóknál ez az arány csupán 39 százalék. Egy átlagos AI-t használó tanuló több dologra használja az eszközt, mint egy átlagos dolgozó.
Szinte minden felhasználási körnél magasabb a diákok használati aránya, ám legnagyobb különbség a szövegalkotásnál mutatkozik: a dolgozók 29 százaléka használja erre a mesterséges intelligenciát, míg a tanulóknál 65 százalék.
Mindez azt is jelzi, hogy a felsőoktatásban oktatói oldalról hatalmas kihívást jelent a beadandók, szakdolgozatok AI asszisztenciával való készítése. Érdekesség ugyanakkor, hogy az aktív munkavállalók nagyobb arányban fordítanak szövegeket (35 százalék), mint a tanulók (29 százalék).
A GKI kutatása szerint információkeresésre leginkább a közszférában dolgozók használják (80 százalék), képkészítésre a vállalkozók (33 százalék), míg a programozásnál az önálló értelmiségiek állnak az élen (34 százalék).
