FAO útmutató a burgonya nemzetközi napjáról segít felkészülni az első világnapra május 30-án

A FAO megjelentetett egy útmutató az új világnaphoz, amit május 30-án ünneplünk a „Betakarítani a sokféleséget – Reményt adni” mottó mentén. Ebben olvashatunk a növény szerepéről az éhezés és a szegénység felszámolásában, illetve az agrár-élelmezési rendszerekre leselkedő környezeti veszélyek kezelésében.

A nemzetközi nap kiemelten kezeli a kis-, családi gazdálkodók szerepét (akik között nagy számban találunk nőket) a növény fajtagazdagságának, illetve a burgonya kulturális és kulináris jelentőségének megőrzésében.

Az Andokból származó növényt eredetileg az „ősi inka civilizáció virágának” is nevezték, ahol a burgonya alapvető élelmiszer volt. Európába a 16. században érkezett, ahonnan aztán a világ többi részére is eljutott. Az azóta eltelt alig fél évszázad alatt világszerte kulcsfontosságú alapanyaggá vált a gazdálkodók és a fogyasztók számára.

„Amikor a burgonya szóba kerül, az emberek többségének a sült krumpli vagy a csipsz ugrik be először, amik nem éppen a legegészségesebb módjai a burgonyafogyasztásnak” – mondta a FAO agronómusa, Makiko Taguchi. A világnap során a krumpli elkészítésének és fogyasztásának számos egészségesebb alternatívája kerül bemutatásra, ami egyben a „fajtagazdagságot is előtérbe helyezi, mivel egyes fajták táplálóbbak a többinél” – tette hozzá.

A sokféleség fontos

Egy további ok, ami miatt a burgonya sokféleségének megőrzése fontos, az az, hogy a néhány fajtára épülő termelés növeli a növényi kórokozóknak és betegségeknek, illetve az éghajlatváltozásnak való kitettséget. A vadon növő típusok megőrzése – még akkor is, ha azok emberi fogyasztásra nem alkalmasak – kritikus jelentőséggel bír az átörökíthető tulajdonságaik miatt, amiket a mezőgazdaságban használt fajták ellenálló képességének és a beltartalmi értékének javítására lehet felhasználni.

A FAO ezért támogatja a gazdálkodókat és az őslakos népeket a burgonya gyakori betegségeinek (mint például a „Late Blight”) kezelésében, elősegítve a burgonyatermesztés alacsony erőforrás-igényű innovatív módszereit és az együttműködéseket az értéklánc összes szereplőjének bevonásával.

Tettekre fel!

A FAO kalauz bemutatja, mit tehetünk a fenntartható burgonyatermesztésért és -fogyasztásért.

Ezen belül a döntéshozók és a nemzetközi szervezetek hozzájárulhatnak egy támogató környezet kialakításához, támogathatják a kutatást és erősíthetik a burgonya értékláncát, részben a hűtőkapacitások növelésével és a minőségi vetőmag előállításával és rendelkezésre bocsátásával. Az élelmiszeripari vállálkozások törekedhetnek jobban az innovációra és a tápanyagban gazdagabb élelmiszerek előállítására, kisebb felesleg termelése mellett. A szülők és pedagógusok bátoríthatják a gyermekeket az egészséges táplálkozási szokásokra és, ahol lehetséges, helyi termesztésű krumplit használjanak. A civil szféra rendezhet közösségi rendezvényeket a burgonya kulturális jelentőségének bemutatására és elősegítheti a méltányos és gazdaságilag fenntartható burgonya-értéklánc kialakítását.

Tények és adatok

A több mint 5000 fajtát számláló burgonya sokfélesége kiemelkedő jelentőségűvé teszi a globális élelmiszerellátásban még a különböző környezeti adotságok mellett is, továbbá segít az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Mint a világszinten harmadik legnépszerűbb élelmiszer a rizs és a búza után, a burgonya több milliárd emberek táplálkozásának alapvető eleme, melyet a világ lakosságának mintegy kétharmada fogyaszt.

Bár 2000 és 2020 között 17%-kal zsugorodott globálisan a krumplitermesztő területek nagysága, a teljes termelés 11%-kal bővült a jobb fajtáknak és termelési módszereknek köszönhetően.

Összesen 159 országban termesztenek burgonyát közel 18 millió hektár összterületen. Az éves kibocsátás így eléri a 374 millió tonnát.

Egy 12000 hektáros burgonyaültetvény a perui Andokban egyike a néhány fajtamegőrző kezdeményezéseknek, ahol őslakos népek vigyázzák a növény genetikai erőforrását és ezzel együtt a hagyományos tudást is.