Hatéves csúcs is megdőlt a magyar lakásépítésben, és még csak most jön a java!
2025-ben összesen 28.081 új lakásra adtak ki építési engedélyt, ez több mint harmadával volt magasabb az egy évvel korábbinál – derül ki a KSH friss statisztikájából. A legtöbb, közel 11 ezer lakás építésére Budapesten történt előkészület, ráadásul a fővárosban 56%-os volt a növekedés 2024-hez képest, utoljára 2022-ben, a Zöld Otthon Program hatására lehetett a mostaninál nagyobb aktivitást látni. A megyei jogú városokban közel 6000 új lakás került térképre, ennél magasabb számra 2019-ben volt legutóbb példa. A legkisebb mértékben, 13%-kal a községekben kiadott építési engedélyek száma emelkedett az előző évhez képest, de a közel 5000 új lakás ott is hároméves csúcsot jelentett.
Ha csak a negyedik negyedévet vizsgáljuk, akkor országosan a több mint 8100 új építési engedély három éve a legmagasabb volt. A megyei jogú városokban és az egyéb városokban egy év alatt megduplázódott az engedélyek száma, míg a községekben két és félszeresére emelkedett 2024 végéhez képest, így többéves csúcsok dőltek meg.
„A fenti számok már az Otthon Start hitelprogram hatását is tartalmazzák, a szeptemberben indult kedvezményes, 3%-os fix kamatozású konstrukció érezhetően fellendítette a keresletet, amire a kínálat is igyekszik reagálni” – mondta az adatok kapcsán Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hozzátette, hogy 2025-ben több olyan kormányzati intézkedés született, mely az újlakás-kínálatot igyekszik élénkíteni, ilyen volt a Lakhatási Tőkeprogram és az Otthon Starthoz kötődő kiemelt nemzetgazdasági beruházássá válás, melyek a finanszírozást és az adminisztratív terhek csökkentését igyekeznek szolgálni.
Az építési engedélyek mellett a piac másik fontos mutatója a kiadott használatba vételi engedélyek, vagyis az elkészült lakások száma. 2025-ben országosan 12.062 ilyen engedélyt adtak ki a KSH adatai szerint, ez 9 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Ennél alacsonyabb volumenű átadásra tíz éve, 2016-ban volt példa legutóbb. A településtípusok közül csak a kisebb városokban emelkedett az átadások száma 2024-hez képest, a legnagyobb visszaesés pedig a megyei jogú városokban volt, ahol 26%-kal kevesebb lakás készült el, mint 2024-ben.
Ezzel ebben a településkörben 2015 óta nem látott mélypontra esett az átadások száma. Az, hogy az építési engedélyek száma már látványosan megugrott, míg a használatba vett lakások száma még csökken, egyszerűen a lakásépítések hosszabb átfutását mutatja, a beköltözhető kínálat időben több éves késéssel tudja csak lekövetni a kereslet változását.
A negyedik negyedévben, év/év alapon mért hét negyedévnyi csökkenés után már stagnálás volt az átadásokban is, szinte darabra ugyanannyi használatba vételi engedélyt adtak ki, mint 2024 utolsó három hónapjában. A kisebb városokban és a községekben pedig jelentős bővülés volt, hiszen 27, illetve 25 százalékkal több lakás készült el, mint egy évvel korábban. Ez részben annak a hatása lehet, hogy ebben a településkörben már 2024-ben némileg nőtt az építési engedélyek száma, és az itt jellemzően épülő családi házak, ikerházak, sorházak és kisebb projektek építése gyorsabb átfutású.
Országosan egyébként az elkészült lakások majdnem kétharmada, 64%-a értékesítési céllal épült tavaly, ezzel az arány beállította a 2021-es és 2023-as csúcsot, hiszen magasabb 2000 óta egyszer sem volt. Ezen belül Budapesten továbbra is tízből majdnem kilenc (89%) lakás eladásra épült, míg a másik végletet a községek jelentették 36%-os aránnyal. Utóbbi adat ugyanakkor jókora történelmi csúcsot jelent, hiszen az adatsor 2004-es indítása óta egyszer sem volt 30% felett a községekben az eladási célú építések aránya. Ugyanez a helyzet a kisebb városok tavaly 60%-os részarányával.
„Az építési engedélyek számának alakulása már mutatja, hogy itt valószínűleg nincs vége a fellendülésnek, az Otthon Start programra reagálva rengeteg új fejlesztés indul el, melyek csak több év múlva készülnek el. Így a kedvezményes hitelprogram 2027-28-ban is minden bizonnyal érezteti hatását az átadásokban” – véli Valkó Dávid.
Az OTP Ingatlanpont elemzője hozzátette, hogy adatbázisuk szerint, miközben Budapesten tavaly február utolsó hetéig mintegy ezer újépítésű társasházi lakás értékesítése indult el újonnan, ez a szám idén közel 2500, vagyis a két és félszerese. És nem egy-egy nagy projektről van csak szó, hiszen az új fejlesztések száma is 28-ról 39-re emelkedett, melyből a száz lakás felettiek száma 3, illetve 9.
Emellett a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá válás és a növekvő kereslet vidéken, elsősorban a megyei jogú városokban is jelentős, több száz lakásos fejlesztéseket indított el. A márciustól bevezetendő társasházi építményi jog ráadásul vevői oldalon erősítheti a kezdeti fázisban lévő projektekkel szembeni bizalmat, így a tervasztalról új lakást vásárlók kereslete tovább élénkülhet.
