Hogyan hatna egy Kamala Harris-kormány a nemzetközi kereskedelemben érintett magyar cégekre?
A Biden-kormányzat nemcsak fenntartotta, hanem meg is erősítette a Trump alatt bevezetett protekcionista intézkedéseket. Jelenleg a világ országainak mintegy harmada, köztük az alacsony jövedelmű országok 60%-a áll az USA protekcionista intézkedéseinek és gazdasági szankcióinak hatálya alatt. Érdemes megjegyezni, hogy ez egy demokrata kormányzat alatt történt, nem pedig egy republikánus alatt.
Bár Harris hivatalosan a kiegyensúlyozott szabadkereskedelem mellett érvel, az USA ironikus módon megakadályozza a WTO vitarendezési testületébe való bírói kinevezést, akadályozva ezzel a globális kereskedelmi szabályok érvényesítését. Ha megválasztják, Harris szabadkereskedelemmel kapcsolatos álláspontja továbbra is tisztázatlan marad. Azonban párttól függetlenül - republikánus vagy demokrata - az amerikai protekcionizmus valószínűleg fennmarad.
„Lágy” protekcionizmus
A demokraták ritkán alkalmaznak vámkorlátokat. A Biden által javasolt vámemelések - például a járművek akkumulátoraira vonatkozó 25%-os és az elektromos járművekre vonatkozó 100%-os vámemelés, amelyet Harris is elfogadott - minimális hatással lesznek a kínai GDP-re. Ezzel szemben Trump 60%-os vámjavaslata 1,4%-kal csökkenthette volna azt. A demokraták azonban nem kevésbé határozottak Kínával szemben, csak finomabban fogalmaznak.
A demokrata protekcionizmus a külföldi vállalatok számára magas belépési korlátokat állít az amerikai piacokra, ami az európai vállalkozásokat bünteti, és az újraiparosítási politikák, például az IRA és a CHIPS-törvény is ezt támogatja. Ezek a politikák elősegítik az amerikai gyártást, de a GDP közel 5%-ára növelik az államháztartási hiányt, és megsértik a WTO tisztességtelen versenyre vonatkozó szabályait.
Eközben Európa megközelítése a széttagolt finanszírozás, a túlzott bürokrácia és a magánszektor beruházásaira való irreális támaszkodás miatt kudarcot vall, amint azt az olyan programok, mint a Next Generation EU és a Juncker-terv is mutatják.
Milyen következményekkel járna ez az európai és magyar vállalatokra nézve?
Az európai és magyar vállalatok számára egy Harris-adminisztráció sem lenne jobb hír, mint egy Trump-adminisztráció. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy Trump tranzakciós megközelítése könnyebben kezelhető. Vámokkal fenyegetőzik, hogy gazdasági engedményeket csikarjon ki. Ennek megvan az az érdeme, hogy egyszerű. Ezért a kínai hatóságok kényelmesen érzik magukat egy újabb Trump-elnökség kilátásában.
A Harris-kormányzat alatt Európa hivatalosan továbbra is kiváltságos partner lenne. A Biden által bevezetett munkahely- és energiatámogatási politika azonban folytatódni fog, felgyorsítva Európa dezindusztrializációját - az elmúlt hónapokban egyre több gyár bezárása történt. Sok európai vállalatnak nem lesz más választása, mint áthelyezni tevékenységét az Atlanti-óceánon túlra a túlélésért, ahogyan ez már most is történik a szél- és napenergia-ágazatban.
Trump visszatérésének lehetősége aggodalmat keltett Európában, és ébresztőként hatott. Trump 2016-os elnökségével az európaiak rájöttek, hogy csökkenteniük kell az Egyesült Államoktól való stratégiai függőségüket. Attól tartanak, hogy Harris megválasztása esetén ez a lendület elszáll: Az európaiak még mindig naivan úgy gondolják, hogy a demokraták fogékonyabbak az európai érdekek iránt, mint a republikánusok. Ez azonban tévedés. Mindkét párt számára „Amerika az első”.
