Kevesebb az illegális letöltés a magyar netezők között
Az MTI-nek szerdán elküldött összefoglaló szerint a megkérdezettek csupán 21 százaléka lenne hajlandó fizetni azért, hogy legális forrásból jusson online elérhető tartalmakhoz.
A válaszadók 70 százaléka szerint megfelelő a legális letöltési lehetőségek mennyisége, ez 11 százalékpontos javulás a tavalyihoz képest. A pandémia kezdetén, 2020-ban ez az arány még 58 százalék volt.
A jogvédett tartalmak közül továbbra is kiemelkedő fontosságú az úgynevezett torrentoldalakról letölthető filmek és zenék szerepe. Megfigyelhető, hogy miközben az oldalak továbbra is népszerűek, a torrentezést nyíltan vállalók száma alacsony; illetve akik bevallottan fogyasztanak nem jogtiszta tartalmakat, azok jellemzően nem egyszeri felhasználók. A tavalyi 79-81 százalékhoz képest az idén már az internetezők 85 százaléka tagadta a nem jogtiszta filmes és zenei tartalom fogyasztását, emellett a tavalyi 15-ről 10 százalékra csökkent azok száma is, akik felvállalták, hogy illegális forrásból töltenek le filmeket és zenéket.
Azok között, akik bevallottan letöltenek illegális tartalmakat, jól elkülöníthető egy "potyautas" csoport is: ők maguk nem töltenek fel, azonban letöltenek mások által feltöltött tartalmakat. Ők a bevallottan illegális tartalmakat fogyasztók szűk rétegének 36 százalékát alkotják.
Az illegális letöltők továbbra is több mint felének az az indoka, hogy nem akar fizetni olyan tartalomért, amelyet ingyen is meg tud szerezni. Pénzhiányra 17 százalékuk hivatkozik, míg a fájlok más forrásból való elérhetetlenségével indokolja döntését a tavalyi 12,5 százalékhoz képest már 18 százalék. A letöltés egyszerűségére ugyanakkor - a 2011-es 12 százalékhoz képest - már csak a megkérdezettek 6 százaléka hivatkozik.
A jelentés szerint amellett, hogy az online világban a legális forrásból történő hozzáférhetőségért alapvetően fizetni nem hajlandó internethasználók aránya a tavalyi 65 százalékról 76 százalékra nőtt, az internetezők 68 százaléka úgy gondolja, hogy amíg a keresett tartalmak ingyenesen letölthetők, legálisan hozzáférhető verziójukért nem lenne hajlandó fizetni. Ez utóbbi csoport aránya a tavalyihoz képest 14 százalékpontos növekedést mutat, ezzel az eddigi legmagasabb arányt produkálva e kérdésben. A legális tartalmak iránti árérzékenységi tényező fontosságát jól mutatja, hogy az internetezők 12 százaléka csak akkor váltana, ha az általuk fogyasztott tartalmak a jelenleginél olcsóbban lennének beszerezhetők.
A legális letöltések alternatíváinak ismertsége az utóbbi években hullámzóan alakult: míg tavaly még a megkérdezettek 25 százaléka nem ismert legális zenehallgatásra vagy letöltésre alkalmas oldalt, idén ez az arány 29 százalékra nőtt; az ezeket ismerők, de nem használók aránya a tavalyi 17 százalékról pedig 30 százalékra ugrott a kutatás szerint.
