Közlekedés és ingatlanárak: mennyit ér a jó közlekedés Budapesten és agglomerációjában?

A szakértők elmondása alapján legalábbis csak mérsékelt összefüggés rajzolódik ki egy ingatlanpiaci lokáció közlekedési adottságai és az ott található ingatlanok árai között. 

Pedig abban alapvetően egyetértés mutatkozik, hogy jó közlekedésnek az tekinthető, ha egy ingatlanból gyorsan elérhető valamilyen kötöttpályás közlekedési lehetőség (HÉV, metró, villamos), mert az kevésbé függ a forgalomtól. De azt is lehet érzékelni, hogy minél közelebb található a megállóhoz egy ingatlan, annál keresettebb - jelezte Garaba Gergely, a Balla Ingatlan VI., VII., VIII. és IX. kerületi irodájának vezetője.

Ugyanakkor, mint Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője rámutatott: a gyakorlatban jelenleg alig vagy egyáltalán nem érzékelni a különbséget az árakban például a XVIII. és a XIX. kerület két azonos méretű és minőségű panellakása között, annak ellenére, hogy utóbbi jóval közelebb található a városközponthoz, és a hármas metróvonal is érinti a kerületet.

Hasonlóképpen vélekedett Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan csepeli és szigetszentmiklósi irodájának vezetője, aki szerint mára szinte teljesen eltűnt az árkülönbség egy azonos kategóriájú csepeli vagy szigetszentmiklósi ingatlan között, annak ellenére, hogy előbbi azért jobb tömegközlekedési adottságokkal bír, és nem mellesleg közelebb található a főváros központjához, vagyis gyorsabb a bejutás.

Sőt, azt sem igazán érezni, hogy például az itt közlekedő HÉV vagy a megállóinak közelsége különösebben vonzaná az ingatlanvásárlókat - tette hozzá.

Azzal ugyanakkor mindegyik szakértő találkozott már, hogy amikor családok költöznek, akkor a szülők azt azért figyelembe veszik, hogy a gyerekeknek mennyire lesz könnyű egyedül megközelíteni tömegközlekedéssel a leendő otthonukat. Ők azok, akik érezhetően szívesebben költöznek olyan területre, amely tömegközlekedéssel minél egyszerűbben és gyorsabban megközelíthető.

Garaba Gergely is azt tapasztalta, hogy bár minimális különbséget okoz az ingatlanok árazásában a közlekedés, mégis jobban keresik azért az emberek a jobb közlekedési adottságú ingatlanokat. Azért is, mert sokan nem használnak autót, vagy inkább gyalogosan és tömegközlekedéssel járnak. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy “egy-két sarok plusz sétával nem szokott gond lenni”, amikor ingatlanválasztásra kerül a sor.

Ezen túl azonban nem igazán lehet tapasztalni, hogy komolyabban fontolóra vennék a közlekedési lehetőségeket az ingatlanvásárlók, főleg az agglomerációban. Ennek az is oka lehet, hogy akik ezeket a részeket célozzák meg, ingatlanvásárláskor már abból indulnak ki, hogy úgyis rendelkeznek autóval. 

Azt azonban nem igazán veszik számításba, hogy autóval mennyire könnyen megközelíthető egy-egy agglomerációs helyszín.

Ez leginkább a torlódások, dugók miatt fontos kérdés, ugyanakkor, mint Marosvölgyi Gabi megjegyezte: ma már szinte Budapest minden részén állandósultak a csúcsidőszaki dugók. Tehát ez alapján nehéz szűrni jobb vagy rosszabb megközelíthetőségű területeket.

Ebből a szempontból azok az ingatlanpiaci lokációk vannak előnyben, melyek nem csak egyetlen úton, hanem például alternatív útvonalakon is megközelíthetők. Ilyen például Szigetszentmiklós. Ennek ellenére például az egyetlen úton elérhető Halásztelek ingatlanpiaca iránti érdeklődésen egyáltalán nem érezni ezt a hátrányt - tette hozzá Marosvölgyi Gabi.

Az autós közlekedés nehézségei tehát egyáltalán nem tántorítják el az ingatlanvásárlókat, egyszerűen próbálnak alkalmazkodni: a legforgalmasabb időszakot igyekeznek elkerülni, és bevállalják ezt még akkor is, ha ehhez jóval előbb el kell indulni, mint egyébként a menetidő indokolná.