Lassult az Otthon Start, mégis rekordösszegű lakáshitelt vettek fel a magyarok

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2026 szeptemberére vonatkozó lakossági hitelezési adatsora, amelyből kiderül, hogy a vizsgált időpontban 226,19 milliárd forint volt az újonnan kötött lakáshitel-szerződések szerződéses összege. Ez szinte pontosan a duplája a tavaly szeptemberi 112,69 milliárd forintos eredménynek. Ennek ellenére ez a mostani adat a 2026-os év második leggyengébb eredménye, amely jól mutatja, hogy az idei év eddig eltelt részében milyen jelentős felfutást okozott az Otthon Start Program. Az idei év január-szeptemberi időszakában egyébként augusztusban volt a legalacsonyabb az új szerződéses összeg, méghozzá 211,75 milliárd forint, igaz, ez ugyancsak a kétszerese volt az egy évvel korábbi eredménynek.

A jelentős mértékű bővülést a tavaly szeptemberben elindult Otthon Start Program hatásával magyarázhatjuk, amely bár mostanra vesztett a népszerűségéből, de még mindig a kihelyezés kétharmadát adja (67,6%, 153 milliárd forint). Az OSP iránti érdeklődés enyhe csökkenését jelzi, hogy a program keretein belül kihelyezett havi hitelösszegek tavaly október és idén május között még rendre a teljes havi kihelyezések 71-72%-át tették ki. Június óta azonban ez az arány már egyszer sem érte el a 70%-ot, és most szeptemberben először maradt 68% alatt. Az érdeklődés hanyatlását jelzi a szerződések darabszámának csökkenése is. Az OSP-szerződések havi darabszáma ugyanis júniusig rendre meghaladta az 5 ezret, ezzel szemben szeptemberben 4 355 OSP-szerződést kötöttek meg a háztartások.

Ugyanakkor az is igaz, hogy ez a fenti mennyiség a szeptemberben megkötött 8 346 lakáshitel-szerződésnek még így is több mint a felét tette ki (52,2%).

Hogyan teljesítenek a piaci hitelek?

A fentiekkel összhangban a piaci hitelek részaránya ha kis mértékben is, de ismét emelkedett, így szeptemberben már megközelítette a 25%-ot (24,8%). Szeptemberben egyébként 56,05 milliárd forintot tett ki a piaci lakáshitelek szerződéses összege, ami 19,8%-os visszaesést jelent a tavaly szeptemberi 69,88 milliárd forinthoz képest.

Szeptemberben a támogatott lakáshitelek részaránya 75,2% volt az új szerződéseken belül, ami 170,14 milliárd forintos kihelyezést jelentett. Az Otthon Start Programon kívüli támogatott jelzáloghitelek szerződéses összege 17,14 milliárd forint volt a vizsgált időszakban, ami elmaradt a tavaly szeptemberi 21,11 milliárd forinttól (-18,8%).

Idén szeptemberben 8 346 darab lakáshitel-szerződés köttetett, ami 47%-os emelkedést jelent a tavaly szeptemberi 5 677 darab szerződéshez viszonyítva. A kihelyezett hitelösszeg és a szerződések darabszáma alapján szeptemberben 27 101 842 forint volt a lakáshitel-szerződések átlagos hitelösszege, míg az otthon startos hitelek átlagösszege 35 132 032 forint volt ugyanezen időszakban.

Rég a múlté a tavalyi rekord

A 2025-ös év rekorderedményét idén már az év első nyolc hónapjában sikerült meghaladni. Az idén január-augusztusban kihelyezett 2 043,43 milliárd forint már önmagában meghaladta a teljes tavalyi év 1 967,36 milliárd forintos eredményét. Az idén január-szeptemberben megkötött szerződések szerződéses összege 2 268,97 milliárd forintot tesz ki, így az idei év teljes egészében jó eséllyel a 2 500 milliárd forintot is sikerül majd elérni.

Kérdés persze, mennyire veti vissza a hitelfelvételi kedvet az Otthon Start Program hirtelen kivezetése, illetve a Wekerle Plusszal való helyettesítése. Utóbbi ugyanis több ponton szigorúbb feltételek mellett érhető el, mint az Otthon Start, ráadásul a program vonzerejét az is csökkenheti, hogy használt lakás vásárlása esetén 5% kamat mellett vehető fel hitel, szemben a korábbi 3%-kal. Bár új lakás vásárlása és építése esetén az új program is 3%-os kamatot kínál, ugyanakkor az Otthon Start Program tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a hitelfelvevők 90%-a használt ingatlan vásárlásában gondolkodott.

A személyi hitelek is szépen teljesítenek

A friss jegybanki adatok szerint a fedezetlen személyi hitelek piacán idén szeptemberben 144,54 milliárd forintos kihelyezés történt, ami 36%-os bővülést jelent a tavaly szeptemberi 106,31 milliárd forinthoz képest. Ez a legutóbbi eredmény egyébként minden idők harmadik legjobbikának számít, amit csak az idén júniusi (156,50 milliárd) és júliusi (152,64 milliárd) eredmények tudtak felülmúlni. Az év első kilenc hónapjában kihelyezett személyi hitelek szerződéses összege 1 139,95 milliárd forint volt, szemben a tavalyi év azonos időszaki 836,3 milliárd forinttal (+36,3%).

A volumen mellett a darabszám is jelentősen emelkedett év/év alapon, elvégre a tavaly szeptemberi 32 619 darab szerződéshez képest az idén szeptemberi 41 041 darab mintegy 25,8%-os emelkedést jelentett. Szeptemberben a személyihitel-szerződések átlagos szerződéses összege 3 521 765 forint volt, ami 8,1%-os emelkedést jelent a tavaly szeptemberi 3 259 193 millió forintos átlagösszeghez képest.

Szabad felhasználású jelzáloghitelek

Idén szeptemberben 9,92 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött szabad felhasználású jelzáloghitelek szerződéses összege, ami 12,2%-os bővülést jelent a tavaly szeptemberi 8,84 milliárd forinthoz képest. A szerződések darabszáma 489 volt idén szeptemberben, ami lényegében megegyezett a tavaly szeptemberi 485 darabbal.
Idén szeptemberben 20 295 243 forint volt a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelösszege, ami 11,3%-os emelkedést jelent a tavaly szeptemberi 18 235 243 forint átlagösszeghez képest.

A babaváró és a munkáshitel is visszaesett

Az újonnan megkötött babaváró hitelek szerződéses összege 17,71 milliárd forint volt idén szeptemberben, ami 18,8%-os csökkenést jelent a tavaly szeptemberi 21,81 milliárd forintos kihelyezéshez képest. Az idei év első kilenc hónapjában 164,24 forintot tett ki az új babaváró hitelszerződések szerződéses összege, amely 1,6%-os elmaradt jelent a tavalyi év azonos időszakában kihelyezett 166,96 milliárd forinthoz képest.

Éves alapon a munkáshitel esetében is csökkenésről beszélhetünk. Az idén szeptemberi 7,68 milliárd forinttal szemben tavaly szeptemberben még 10,74 milliárd forintot tett ki az új szerződések összege (-28,5%). A tavalyi év első kilenc hónapjában 141,06 milliárd forintot tett ki az új munkáshitel-szerződések szerződéses összege, amelyhez képest 45,2%-os visszaesést jelent az idén január-szeptemberben kihelyezett 77,31 milliárd forint.