Magára talált a nemzetközi élelmiszerár-index
Drágultak múlt hónapban az élelmiszer-alapanyagok a globális piacokon, részben a fekete-tengeri gabonakezdeményezés felbomlása és a rizsre vonatkozó új kereskedelmi korlátozások miatt – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – az előző hónaphoz képest 1,3%-kal emelkedett júliusban és 11,8%-kal marad el a tavaly ilyenkori értéktől.
A növekedés hátterében a növényi olajok globális árindexének megugrása áll, ami hét hónapos folyamatos csökkenés után 12,1%-kal lőtt ki június óta. A napraforgóolaj ára még ennél is jobban, 15%-kal drágult, főként az orosz exportkészletek körüli erősödő bizonytalanságok okán, miután az ország felmondta afekete-tengeri gabonakezdeményezés végrehajtását. A pálma-, szója- és repceolajok ára a vezető kibocsátó országok termelését körüllengő aggodalmak miatt nőtt a globális piacokon.
A FAO gabonaár indexe 0,5%-kal mérséklődött június óta, köszönhetően a szemestermények jegyzésében bekövetkezett 4,8%-os esésnek a jelenleg is zajló argentín és brazil betakarítás miatti megnövekedett készletek miatt, továbbá a vártnál nagyobb amerikai kibocsátás okán. Ezzel szemben – idén először – a búza 1,6%-kal magasabb áron cserélt gazdát a nemzetközi piacokon az Ukrajnából érkező export körüli bizonytalanságok és az észak-amerikai elhúzódó aszályos időjárás miatt.
A rizs árindexe 2,8%-os havi emelkedéssel zárt, közel 20%-kal meghaladva az egy évvel korábbi értékét és nominálisan nézve a 2011 szeptembere óta mért legmagasabb szintre ugrott. A mozgás hátterében Indiai július 20-i döntése áll, mely megtiltotta az indica rizs exportját egy olyan időszakban, amikor szezonálisan eleve szűkösebbek a készletek. Az árfelhajtó tényezők „jelentős élelmezésbiztonsági aggodalmakra adnak okot a világ népességének nagyobb csoportjai számára, gondolva itt főként a legszegényebbekre és azokra, akik jövedelmük nagy részét költik élelmiszerre” – figyelmeztet a FAO, hozzátéve, hogy a kiviteli korlátozások még a feloldásuk után is negatív hatással lehetnek a termelésre, fogyasztásra és az árakra, számos országban tovább emelve az eleve szárnyaló élelmiszerár inflációt.
A FAO cukorár indexe 3,9%-kal csökkent miután jól halad a brazil cukornád-betakarítás, illetve a főbb indiai termőterületek kedvező időjárása is jó hatással volt a nemzetközi piacokra, ahogy a nyomott kereslet is a világ két legjelentősebb cukorimportőre (Indonézia, Kína) esetében. Tompítottak az árcsökkenésen az El Niño jelenség esetleges a cukornád ültetvényekre gyakorolt hatása körüli aggodalmak és a nyersolaj magasabb nemzetközi ára.
A tejtermékek árindexe 0,4%-kal zsugorodott júliusban, ezzel 20,6%-kal marad el a 2022 júliusi értékétől. A közelmúlt meredek esése után részben magára talált a sajt ára a meleg időjárás hatása miatt a csökkenő európai tejkészletekre.
A húsfélék árát összesítő index 0,3%-kal zárt alacsonyabban júliusban. A szarvasmarha-, juh- és baromfihús mind kevesebbe kerültek a bőséges kínálatnak köszönhetően és egyes esetekben a főbb importőrök alacsonyabb kereslete miatt is. A sertéshús ára ezzel szemben nőtt, ahogy a magasabb szezonális kereslet szűkösebb nyugat-európai és amerikai kínálattal párosult.
