Magyarországon volt a legalacsonyabb a gáz és a villany ára tavaly Európában
A jelentés szerint 2022 második fél évében a gázért Európában Magyarország után Horvátországban (4,5 euró) és Szlovákiában (4,9 euró) kellett a legkevesebbet fizeni. A legmagasabb gázköltségekkel pedig Svédországban (27,5 euró), Dániában (20,8 euró) és Hollandiában (19,3 euró) kellett számolniuk a fogyasztóknak. Az Európában legalacsonyabbnak számító, 10,8 eurós magyarországi villamosenergia-árakat Bulgária (11,5 euró) és Málta (12,8 euró) követte. A legmagasabb árat Dániában (58,7 euró), Belgiumban (44,9 euró) és Írországban (42,0 euró) fizették a fogyasztók.
Az uniós statisztikai hivatal szerint 2022 második felében az átlagos háztartási villamosenergia-árak az EU-ban meredeken emelkedtek. 2021 azonos időszakához képest, amikor 23,5 eurót kellett fizetni 100 kilowattóra villamosenergiáért, 2022 második felében már 28,4 eurót. A gázárak szintén emelkedtek 2021 azonos időszakához képest, 7,8 euróról 11,4 euróra 100 kilowattóránként. A jelentés szerint 2021 második fele és 2022 azonos időszaka között a gázárak mind a 27 uniós országban emelkedtek. A gázárak Csehországban (231 százalék), Romániában (165 százalék), Lettországban (157 százalék), Litvániában (112 százalék) és Belgiumban (102 százalék) emelkedtek a legnagyobb mértékben. A földgáz ára a háztartások számára Svédországban 157 százalékkal volt magasabb, mint az uniós átlagár.
A háztartási villamosenergia-árak terén a legjelentősebb emelkedést Romániában (112 százalék), Csehországban (97 százalék), Dániában (70 százalék), Litvániában (65 százalék) és Lettországban (59 százalék) regisztrálták. A legalacsonyabb szintű áremelkedést pedig Luxemburgban (3 százalék), Ausztriában és Németországban (mindkettő 4 százalék), valamint Lengyelországban és Bulgáriában (mindkettő 5 százalék).
Közölték ugyanakkor, hogy az ukrajnai háború előtt megkezdődött, és 2022 második fél évéig folyamatos áremelkedést követően a villamosenergia és a földgáz ára a közelmúltban a stabilizálódás jeleit mutatta. Ez részben a tagállami kormányok beavatkozásainak köszönhető, köztük az adók és díjak csökkentésének, a fogyasztók ideiglenes adómentessége bevezetésének, árplafon megállapításának, az egyösszegű támogatás nyújtásának vagy a végső fogyasztók számára biztosított utalványoknak, illetve annak, hogy néhány ország szabályozott energiaárakat alkalmazott - közölte az uniós statisztikai hivatal.
