Marad a viharjelzés a pénzügyi szférában
Az elmúlt két évben látványosan növekedtek a hagyományos hitel- és piaci kockázatok, az orosz-ukrán háború, az infláció és a recessziós kilátások okozta aggodalom idén tovább erősödött, és a magyar pénzpiacon tevékenykedő kockázati vezetők több mint 70 százaléka szerint ezek a kockázatok a következő két évben tovább növekednek. Ez derült ki a KPMG háromévente esedékes kockázatkezelési felméréséből, amelyben a pénzügyi szektor 32 vezetőjének véleményét kérték ki a kilátásokról.
Két évnél hosszabb időtávon azonban csillapodhatnak a hullámok, erre az időszakra a válaszok már megnyugvást jeleznek előre. „Három éve növekvő bizonytalanságot és megváltozó kockázati környezetet jeleztünk előre. A mostani válaszok és a tapasztalatok is visszaigazolják a leforduló gazdasági ciklust, de a 10 bő esztendőt a CRO-k szerint most jó esetben csak néhány szűk követi” – mondja erről Szalai Péter a KPMG associate partnere. Mindez azonban csak a klasszikus hitel- és piaci kockázatokra igaz, az új típusú ESG és cyber kockázatok, valamint az innovatív technológiák alkalmazásából eredő egyéb kockázatok, tovább növekedhetnek.
Az ügyfeleket is érzékenyen érintheti, hogy a pénzintézetek milyen hitel, és más pénzügyi termékek szolgáltatását kívánják felfuttatni, illetve visszafogni. A KPMG felmérésének tanúsága szerint a bankok kockázatkezelői a zöld hitelek és az államilag támogatott konstrukciókat preferálják a következő években, és óvatosabbak lesznek a projekthitelek és fedezetlen hitelek nyújtásakor. A biztosítók megkérdezett vezetői a kockázati életbiztosításokat és az egészségbiztosításokat jobban kedvelik, a lakásbiztosítások terén viszont várhatóan csökken az aktivitás, az alapkezelők pedig elfordulhatnak az egzotikus, illetve a tőkeáttételes alapoktól.
A szabályozói prioritások és a kockázati környezet változásai miatt a fenntarthatóság a kockázatkezelés egyik fókuszterületévé vált, de az ESG kockázatok kezelése még a klímaváltozással járó károkat régóta mérő biztosítók számára sem könnyű. A kibertámadásoktól leginkább a nagy intézmények CRO-i tartanak: a nagy cégek 90 százaléka jelezte a kockázati kitettség növekedését, míg a kisebb társaik esetében ez csak a válaszadók fele szerint növekvő probléma.
„Ami a kockázatkezelői szakmát illeti, láthatóan alábbhagyott a CRO-k lelkesedése az innovatív technológiákat illetően, a mesterséges intelligenciát a három évvel ezelőtti 60 százalékhoz képest már csak a válaszadók 30 százalékánál kap kiemelt prioritást. Bár a felmérés szerint javul az adatminőség, továbbra is hátráltatják a szakmát az IT rendszerek hiányosságai, várhatóan kevesebb fejlesztési forrás áll majd a kockázatkezelők rendelkezésére, és szűkös marad a hozzáértő munkaerő kínálata is” – mondja a KPMG associate partnere.
Ugyanakkor látható, hogy a kockázatkezelők munkája felértékelődött, a kockázati vezetők 92 százaléka tagja az igazgatóságnak, vagy közvetlenül a vezérigazgatónak jelent, és ez az arány a bankok és alapkezelők esetében már 100 százalék. „A megnövekedett felhatalmazás mellett bíztató, hogy a kockázati vezetők még inkább elhivatottak a kockázati kultúra megerősítése mellett, ami a banki CRO-k 90 százalékot meghaladó többsége szerint a tevékenységük legfontosabb hozadéka” – emelte ki Szalai Péter.
A KPMG felmérése teljes keresztmetszetet ad a magyar pénzügyi szektorról. A részletes kérdőívet 32 kockázati vezető (14 bank, 10 biztosító és 8 alapkezelő CRO-ja) töltötte ki, és a válaszadók között egyaránt megtalálhatók kicsi (9), közepes (14) és nagy (9) intézmények kockázati vezetői is. A kutatás anonim módon történt, de további 5 vezetővel is készült interjú. A válaszokat összevetették a KPMG Tanácsadó Kft. által 2012-ben, 2016-ban és 2019-ben végzett hasonló felmérésének eredményeivel, és elvégezték a szektorok közötti és vállalatméret szerinti összehasonlításokat is.
