Meddig kell együtt élnünk az élelmiszerárak növekedésével?
A globális élelmiszerárak alakulását követő, úgynevezett CRB élelmiszer-alindex 30 éves idősorát elemezve megállapítható, hogy a kisebb ingadozásokat leszámítva 2006-2007-ig nem volt jelentős drágulás az élelmiszerárakban. Az első nagy ugrás a 2008-as pénzügyi világválság nyomán következett be, 2011-ben a mutató a krízis előtti szint duplájára emelkedett, majd a következő évtizedben, 2020-ra fokozatosan visszaesett a 2007-ben mért értékre. A második árrobbanás 2021-ben indult és máig kitart. A három, egymást erősítő ok a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, valamint az orosz-ukrán fegyveres konfliktus.
Magyarországon a legfrissebb KSH-adatok azt mutatják, az élelmiszer-áremelkedés tendenciája határozottan erősödik, idén júliusban egyetlen hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak, míg ezen belül az élelmiszerek ezt jócskán meghaladó mértékben, 4,1 százalékkal drágultak. Mi áll a folyamat háttárében? Egyebek között a mezőgazdasági termelői árak emelkedése. Az év első három hónapjában 34 százalékos ugrást mért a statisztikai hivatal. Minden drágult ebben az időszakban. A műtrágya kiemelkedő mértékben, 195 százalékkal, a takarmányok 37 százalékkal, amire rárakódott az építőanyagok és az energiahordozók árának emelkedése.
Az input és output árak kapcsolatát vizsgálva látható, hogy azok a termelők vannak kedvezőbb helyzetben, akik erősen keresleti piacokon értékesítik termékeiket, mert esetükben a piac könnyebben elfogadja a termelési költségek emelkedését. Sőt, akár a költségeik növekedését is meghaladó mozgásterük is nyílhat az árak emelésére. A kínálati vagy egyensúlyi piacokat ellátó termelőknél azonban a költségek emelkedése nehezebben és fáziskéséssel épül be az értékesítési árakba. Különösen igaz ez a hazai élelmiszerpiacon, ahol a fogyasztók árérzékenyek, a kiskereskedelem szereplői pedig kiélezett versenyt folytatnak piaci részesedésük megtartásáért, növeléséért.
A hatósági árak bevezetése a legtöbb termelőre nem volt komoly hatással, a veszteség főleg a kiskereskedelemben csapódott le, amely más termékcsoportok árának emelésével ellensúlyozza a bevételkiesést. A lakosság ugyanakkor jelenleg még viszonylag kedvező anyagi helyzetben van a tavaszi többletjövedelem kiáramlásának köszönhetően. Az inflációs trendek azonban előre vetítik a reálbérek csökkenését, ezért a legtöbb piaci szereplő tart a belső kereslet visszaesésétől.
Az OTP Agrár szakértői szerint olyan időszak következik, amikor az élelmiszerek reálára és ebből következően részesedésük a fogyasztói kosárban növekedni fog. Az élelmiszerek évtizedeken át jellemző reálár-csökkenése megáll, és ezek a termékek más fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz viszonyítva erőteljesebben drágulnak az előttünk álló időszakban, amelynek hosszát a bizonytalanságok miatt nehéz megbecsülni. További részletek az OTP Agrár szakcikkében olvashatók.
