Mégiscsak megcsapolja a PSZÁF bevételeit a kormány
2009. 06. 25. 13:43
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) átalakítása csak ideiglenesen került le a napirendről, a felügyelet bevételeire pedig nem akarta tartósan rátenni a kezét a kormányzat, csupán egyedi intézkedésről van szó annak érdekében, hogy a bírságpénz az idén a krízisalapba kerülhessen - nyilatkozta Oszkó Péter pénzügyminiszter az MTI-nek csütörtökön. (ProfitLine.hu)
A parlamenthez az elmúlt hetekben olyan törvényjavaslatokat nyújtott be az Országgyűlés gazdasági bizottsága, amelyek lehetővé tennék a felügyeleti díjak elvonását, illetve átalakítanák a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) irányítását. Az előbbi a felügyelet éles tiltakozását váltotta ki, az utóbbi Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának (FT) elnöke lemondásához vezetett. Az egyik gazdasági napilap mindemellett hosszú bűnlajstromot közölt a felügyelet mulasztásairól. A kritikák a lap szerint a Pénzügyminisztériumban (PM) fogalmazódtak meg, tartalmáról a PSZÁF elnöke azonban csak a sajtóból értesült. Farkas István lemondását július 1-jei hatállyal elfogadta a miniszterelnök, a PSZÁF irányításának átalakítását célzó javaslatot, amely egyebek mellett megszüntette volna a Felügyeleti Tanácsot, ezt követően visszavonta a gazdasági bizottság. Bajnai Gordon miniszterelnök Farkas Ádám bankárt jelölte a felügyelet élére. Oszkó Péter az MTI-nek elmondta: az a törvényjavaslat, amely a felügyelet szervezetét kívánja modernizálni, lekerült a napirendről, de az ősszel újra előveszik a felügyelet szabályozásának kérdését. Hozzátette: racionális döntés, hogy ez végül kapkodás nélkül lesz megoldva. A PSZÁF tevékenysége a miniszter szerint nem került górcső alá, egy belső irat készült arról, hogy mely pontokon kell fejleszteni a felügyelet tevékenységét. Hangsúlyozta: erre a világon mindenhol szükség van, a pénzügyi válság ugyanis megmutatta, hogy a pénzügyi felügyeleti rendszer sehol nem volt képes megfelelően kiszűrni a válsághoz vezető okokat, és elhárítani annak hatásait. Ez nem magyar sajátosság - mutatott rá. Oszkó Péter szerint a PM-ben készült anyagban nem célzott kifogások voltak. "Az biztos, hogy megfogalmazódott bennünk határozott igényként: a pénzügyi felügyeleti rendszert fejleszteni kell, hatékonyabbá tenni a fogyasztóvédelemben, egyes banki szereplők ellenőrzésében, és a szervezeti rendszert is korszerűsíteni kell. Ez az igény az IMF részéről is megjelenik" - mondta. A sajtóban megjelent anyagot egyébként csak utólag látta a miniszter, s mint mondta, meglepődött a tartalmán. "Meglehetősen furcsa tapasztalat számomra, hogy olyan anyagok kerülnek ki állítólagos minisztériumi dokumentumként, amelyekre nekem személy szerint nincs ráhatásom" - fogalmazott. "Szeretnék eloszlatni minden olyan pletykát, hogy tartós intézkedésről volna szó" - jelentette ki azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely a felügyeletről szóló törvény módosításával megszüntetné a szervezet bevételeinek és tartalékának "pántlikázását", így lehetővé válna, hogy a költségvetés bármikor elvonjon a PSZÁF forrásaiból. (A felügyelet a hatályos törvény szerint bevételeit kizárólag működésének fedezésére használhatja fel, kivéve a felügyeleti bírságokból befolyó pénzt.) Ez egyedi intézkedési javaslat volt annak érdekében, hogy a válságkezelést szolgáló krízisalapba a bírságpénzekből befizethessen a felügyelet, ezt a célt szolgálta, semmi mást - jelentette ki a pénzügyminiszter. A felügyeletet fennállása óta már többször bírálták amiatt, hogy utólag jár el, pedig preventívnek kellene lennie. Ehhez azonban szabályozási jogot kellene kapnia, amit a PSZÁF eddigi elnökei közül többen is szorgalmaztak. A PSZÁF Felügyeleti Tanácsa jelenleg ajánlások kiadásával igyekszik elérni a legjobb gyakorlat alkalmazását a piaci szereplőknél, ezek azonban nem kötelező erejűek. Az ősszel a teljes felügyeleti szabályozás napirendre kerül - válaszolta a miniszter arra a kérdésre, amely azt firtatta, tervezik-e a felügyelet felruházását rendelkezési joggal. Az elnökjelöltről Oszkó Péter azt mondta: bár véleményét kikérték, a jelölési folyamatot nem ő kontrollálja; Farkas Ádámot minden tekintetben kifogástalan jelöltnek tartja.
A parlamenthez az elmúlt hetekben olyan törvényjavaslatokat nyújtott be az Országgyűlés gazdasági bizottsága, amelyek lehetővé tennék a felügyeleti díjak elvonását, illetve átalakítanák a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) irányítását. Az előbbi a felügyelet éles tiltakozását váltotta ki, az utóbbi Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának (FT) elnöke lemondásához vezetett. Az egyik gazdasági napilap mindemellett hosszú bűnlajstromot közölt a felügyelet mulasztásairól. A kritikák a lap szerint a Pénzügyminisztériumban (PM) fogalmazódtak meg, tartalmáról a PSZÁF elnöke azonban csak a sajtóból értesült. Farkas István lemondását július 1-jei hatállyal elfogadta a miniszterelnök, a PSZÁF irányításának átalakítását célzó javaslatot, amely egyebek mellett megszüntette volna a Felügyeleti Tanácsot, ezt követően visszavonta a gazdasági bizottság. Bajnai Gordon miniszterelnök Farkas Ádám bankárt jelölte a felügyelet élére. Oszkó Péter az MTI-nek elmondta: az a törvényjavaslat, amely a felügyelet szervezetét kívánja modernizálni, lekerült a napirendről, de az ősszel újra előveszik a felügyelet szabályozásának kérdését. Hozzátette: racionális döntés, hogy ez végül kapkodás nélkül lesz megoldva. A PSZÁF tevékenysége a miniszter szerint nem került górcső alá, egy belső irat készült arról, hogy mely pontokon kell fejleszteni a felügyelet tevékenységét. Hangsúlyozta: erre a világon mindenhol szükség van, a pénzügyi válság ugyanis megmutatta, hogy a pénzügyi felügyeleti rendszer sehol nem volt képes megfelelően kiszűrni a válsághoz vezető okokat, és elhárítani annak hatásait. Ez nem magyar sajátosság - mutatott rá. Oszkó Péter szerint a PM-ben készült anyagban nem célzott kifogások voltak. "Az biztos, hogy megfogalmazódott bennünk határozott igényként: a pénzügyi felügyeleti rendszert fejleszteni kell, hatékonyabbá tenni a fogyasztóvédelemben, egyes banki szereplők ellenőrzésében, és a szervezeti rendszert is korszerűsíteni kell. Ez az igény az IMF részéről is megjelenik" - mondta. A sajtóban megjelent anyagot egyébként csak utólag látta a miniszter, s mint mondta, meglepődött a tartalmán. "Meglehetősen furcsa tapasztalat számomra, hogy olyan anyagok kerülnek ki állítólagos minisztériumi dokumentumként, amelyekre nekem személy szerint nincs ráhatásom" - fogalmazott. "Szeretnék eloszlatni minden olyan pletykát, hogy tartós intézkedésről volna szó" - jelentette ki azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely a felügyeletről szóló törvény módosításával megszüntetné a szervezet bevételeinek és tartalékának "pántlikázását", így lehetővé válna, hogy a költségvetés bármikor elvonjon a PSZÁF forrásaiból. (A felügyelet a hatályos törvény szerint bevételeit kizárólag működésének fedezésére használhatja fel, kivéve a felügyeleti bírságokból befolyó pénzt.) Ez egyedi intézkedési javaslat volt annak érdekében, hogy a válságkezelést szolgáló krízisalapba a bírságpénzekből befizethessen a felügyelet, ezt a célt szolgálta, semmi mást - jelentette ki a pénzügyminiszter. A felügyeletet fennállása óta már többször bírálták amiatt, hogy utólag jár el, pedig preventívnek kellene lennie. Ehhez azonban szabályozási jogot kellene kapnia, amit a PSZÁF eddigi elnökei közül többen is szorgalmaztak. A PSZÁF Felügyeleti Tanácsa jelenleg ajánlások kiadásával igyekszik elérni a legjobb gyakorlat alkalmazását a piaci szereplőknél, ezek azonban nem kötelező erejűek. Az ősszel a teljes felügyeleti szabályozás napirendre kerül - válaszolta a miniszter arra a kérdésre, amely azt firtatta, tervezik-e a felügyelet felruházását rendelkezési joggal. Az elnökjelöltről Oszkó Péter azt mondta: bár véleményét kikérték, a jelölési folyamatot nem ő kontrollálja; Farkas Ádámot minden tekintetben kifogástalan jelöltnek tartja.
Magyarország élen jár az agrárdigitalizációban
A magyar agrárszektor élen jár az innováció és digitalizáció terén, hiszen az adatvezérelt termelés, a precíziós gazdálkodás, a robotika és az időjárásálló termelés ma már a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar szerves részét képezi - hangsúlyozta Ökrös Oszkár helyettes államtitkár a budapesti nemzetközi Tudományos és Innovációs Héten az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint.
Szingapúrba irányuló LNG-szállításról véglegesített megállapodást a MET Csoport és a Keppel
A svájci központú MET Csoport – tradingért felelős leányvállalatán, a MET International-en keresztül – megállapodást véglegesített a Keppel Infrastruktúra Divíziójával (Keppel), évi 0,5 millió tonna LNG hosszútávú szállításáról. Ez megerősíti a partnerséget a MET és a Keppel, a MET 10 százalékos tulajdonosa között. A Keppelt a MET a saját LNG-portfóliójából látja el, amely egyre inkább Ázsiára összpontosít, a cég európai importstruktúrájára támaszkodva. A partnerség növeli az ellátásbiztonságot és a forrásdiverzifikációt Szingapúrban.
Úgy nőhet a házasságkötések száma az Otthon Start miatt, hogy ez nem is feltétele az igénylésének
A házasságkötések száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, tavaly már mindössze 46 561 párt adtak össze az anyakönyvvezetők, ami 35 százalékos csökkenés 2021-hez képest. Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az Otthon Start hitel berobbanása annak ellenére megfordíthatja a negatív trendet, hogy a kedvezményes, legfeljebb 3 százalékos kamattal elérhető konstrukciónak nem feltétele sem a gyermekvállalás, sem a házasság.
Megjöttek az első számok az Otthon Start indulásáról – változatos képet mutat a piac élénkülése
Az Otthon Start Program bejelentése előtti héthez képest 94 százalékkal nőtt az eladó lakóingatlanok iránti kereslet a program indulását követő első héten. Vagyis lényegében duplázásról van szó. Országosan az 50-100 millió forintos ársávba tartozó lakóingatlanok iránti kereslet 118 százalékkal, a legfeljebb 50 millió forintért eladásra szánt társaik esetében pedig bő 80 százalékos volt a keresletbővülés június vége és szeptember eleje között. A 150 millió feletti árkategóriában is nőtt a telefonos érdeklődések száma, de ebben a kategóriában a bővülés mértéke jóval visszafogottabb, és a kereslet volumene is jóval kisebb. Éves összevetésben is erősödés látható, országosan 50 százalékkal több érdeklődő jelent meg a piacon az Otthon Start Program bejelentése óta eltelt hetekben.
Ez a 10 legnépszerűbb SUV gépkocsi most a magyar autósok körében
Továbbra is toronymagasan vezet a BMW X-sorozat a legnépszerűbb SUV-ok toplistáján - derül ki a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 első nyolc hónapjára vonatkozó statisztikáiból. A toplistán szereplő modellek iránt összesen közel 224 ezer érdeklődés érkezett, ami azt mutatja: a SUV-ok töretlenül népszerűek a magyar piacon. A prémium kategóriás BMW-k mellett ugyanakkor a kedvezőbb árú és fenntartású Suzuki Vitara, Toyota RAV4 vagy Dacia Duster is stabilan tartja magát a vásárlók érdeklődésének középpontjában.
Nemzetközi díjat hozott haza a Budapesti Értéktőzsde
Nemzetközi elismerésben részesült a Budapesti Értéktőzsde, amelyet a „CEE’s Best Exchange for Financial Literacy” (Közép- és Kelet-Európa legjobb pénzügyi edukációs tőzsdéje) kategóriában nyert el a Euromoney Capital Markets Awards díjátadón. A díj a pénzügyi tudatosság fejlesztését szolgáló programokat és kezdeményezéseket jutalmazza, amelyekben a BÉT hosszú ideje kiemelkedik a régióban, érdemben hozzájárulva a hazai tőkepiac minél szélesebb körű megismertetéséhez.
Gyopáros Alpár: közel 1500 falusi kisbolt kapott fejlesztési támogatást
A Magyar Falu Program keretében közel 1500, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet kapott fejlesztési támogatást, legtöbbjük ezzel a bezárástól menekült meg - olvasható a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdai Facebook-bejegyzésében.
NGM: újra lesz közvetlen járat Toronto és Budapest között
Jövő júniustól újraindul a korábban rendkívül népszerű közvetlen repülőjárat Budapest és Toronto között. A még magasabb szolgáltatási színvonallal visszatérő légi összeköttetést az Air Canada szélestörzsű 787-9 Dreamliner repülőgéppel teljesíti, amelynek fedélzetén az utasok három utazási osztály közül választhatnak majd - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségi oldalán szerdán.
Mivel fűtsünk ha nem lesz gáz vagy az Unió betiltja a gázkazánokat?
A magyar otthonok fűtését legnagyobb arányban földgázzal oldják meg. A KSH statisztikái alapján 2019-ben az ország 2877 településén működött vezetékes gázszolgáltatás. Az ellátottság 2000 és 2005 között jelentősen bővült, ekkor 80%-ról 91%-ra emelkedett, majd ezt követően érdemi változás nem történt. A háztartások 73%-ában alkalmaztak gázt a lakások fűtésére. A gázhálózatra csatlakoztatott otthonok aránya Pest, Fejér és Csongrád-Csanád megyében volt a legnagyobb (83, illetve 81–81%), míg a legalacsonyabb Komárom-Esztergom, Tolna és Baranya megyében (46, illetve 54–54%).
Így látják a jövő autóját Kínában és Németországban
Míg a kínai vezetők mindenekelőtt fejlett technológiákat várnak el a jövő járműveitől, a németek számára a biztonság a legfontosabb – derül ki az AUMOVIO legfrissebb nemzetközi felméréséből, amelyet a vállalat az „IAA Mobility 2025” kiállítás megnyitóján mutatott be Münchenben. Az AUMOVIO a Continental Automotive üzletágából létrejött, új, önálló autóipari és mobilitási technológiai vállalat, amely 2025 szeptemberétől működik saját márkanév alatt.
Javulóban a cégek létszámbővítési várakozásai
A hazai munkáltatók várakozásai 2025 utolsó negyedévére javuló foglalkoztatási mutatókat vetítenek előre. Ebben az időszakban a magyar cégek 25 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 17 százalékuk tervez – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
Hány forint lesz egy EURÓ 2025 végén és 2026 végén?
Az idei stagnálás után jövőre növekedhet a magyar gazdaság, az export és a beruházások várható élénkülésével a GDP 2,3 százalékkal bővülhet 2026-ban. Az árrésstop és a viszonylag erős forint árfolyam inkább hűti, míg a mezőgazdasági termelői árak alakulása fűtheti az inflációt, amely idén 4,7, míg jövőre 4,1 százalék lehet. A forint ugyan jelenleg kissé felülértékelt, a nemzetközi és a belföldi kamatok különbözete azonban segít fenntartani az árfolyamot. Egy euró idén év végén 405, míg 2026 végén 410 forint lehet.
