Miért döntött így a Magyar Nemzeti Bank?
A Monetáris Tanács (MT) állásfoglalásának publikálásával párhuzamosan Varga Mihály a jegybank elnöke ismertette a döntés hátterét. A Tanács továbbra is elkötelezett az infláció fenntartható elérése mellett, ami a szigorú monetáris kondíciók, a pozitív reálkamat biztosításával érhető el. Az óvatos és a türelmes megközelítés a monetáris politikában így továbbra is indokolt. A jegybankelnök ismét kiemelte, hogy a pénzügyi piacok stabilitása és az inflációs várakozások horgonyzása kulcsfontosságú.
A fentieknek megfelelően változatlan maradt a Tanács előretekintő iránymutatása is: „A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.”
Mind az állásfoglalás, mind a sajtótájékoztatón elhangzottak kiemelték, az év eleje óta összességében erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban. Varga szerint az erősebb és stabilabb forint segíthet az inflációs várakozások horgonyzásában. Azonban kérdésre válaszolva a jegybankelnök elmondta, hogy továbbra sincs árfolyamcélja a jegybanknak.
Mint minden negyedév végén, most is megjelentek a jegybank új gazdasági és inflációs előrejelzései. A jegybanki stáb a 2025-ös növekedési előrejelzését 0,6 százalékra csökkentette a június végi 0,8 százalékról, miután a mezőgazdaság várhatóan visszaesik az idei évi aszály miatt. A 2026-os éves GDP növekedési előrejelzés 2,8 százalékon, a 2027-es pedig 3,2 százalékon maradt. Ami az inflációt illeti, idén éves átlagban 4,6 százalékos infláció várható, ami egy kicsit kisebb a júniusban várt 4,7 százaléknál.
A jegybank az árrésstopok november végi kivezetésével számol. 2026-ban kissé magasabban, 3,8 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index, 2027-ben pedig 3 százalékos infláció várható. A Monetáris Tanács kockázati értékelése alapján a szeptemberi előrejelzés alappályáját összességében felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik.
Összességében a mai ülés nem hozott újdonságot a jegybanki üzenetekben és kommunikációban. Maradt a szigor és az alapvetően héja megközelítés. Annak ellenére, hogy a várt Fed kamatpálya, a forint felértékelődése, a kiegyensúlyozottabbá váló inflációs kockázatok és a magyar eszközök irányába mutatkozó javuló kockázatérzékelés fundamentálisan lassan teret nyithatna egy óvatos enyhítésnek, az első kamatcsökkentés időpontja továbbra is meglehetősen távolinak tűnik a jegybanki üzenetek alapján. (Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző, ERSTE)
