Minden negyedik magyar hőszivattyúra váltana: ennyit szánnak átlagosan új hőszivattyúra

Magyarország mellett Szlovéniában, Horvátországban és Bulgáriában végezte el országos, reprezentatív 1000 fős mintán ugyanazt a kutatást a GfK. A Daikin a jelenleg alkalmazott fűtési megoldások mellett a lakás- és háztulajdonosok jövőbeni fűtés-korszerűsítési szándékára volt kíváncsi, milyen szempontok vezérlik az ingatlanok tulajdonosait és döntéshozóit, továbbá mit gondolnak a hőszivattyús rendszerekről.

Magyarország: magas a gázfűtés aránya, de minden negyedik válaszadó hőszivattyúra váltana.

A hazai válaszadók 89%-a rendelkezik hozzáféréssel a gázinfrastruktúrához, legtöbben – 45%-uk – gázzal fűt, 17%-uk távfűtést vesz igénybe, 10%-uk fával vagy pellettel biztosít meleget. A hőszivattyút használók aránya 6%, ebből 5% hűtő-fűtő klímát, 1% pedig levegő-víz hőszivattyút használ. A megkérdezettek negyede a fűtési berendezéseket, készülékeket több mint 10 éve vásárolta, 16%-uk pedig 6–10 évvel ezelőtt vett új készüléket. Szinte minden második megkérdezett (48%) néhány éven belül lecserélné meglévő fűtési rendszerét, és közülük fele hőszivattyús rendszerre váltana:  A fűtéskorszerűsítést tervezők közül legtöbben hőszivattyús megoldást választanának: 24%-uk levegő-víz, 22%-uk pedig levegő-levegő hőszivattyúra, vagyis hűtő-fűtő klímára váltana.

A válaszokból az is kiderül, hogy már sokan szabadulnának a gáztól: a jelenleg gázzal fűtők fele hőszivattyúra váltana. Hasonló arány mondható el a fával fűtők között: 10-ből öten inkább modern hőszivattyús megoldásra állnának át.  Ez a szándék összecseng az európai karbonsemlegességi irányelvekkel, amelyek egy friss döntés értelmében a fosszilis energiát használó kazánok fokozatos kivezetéséről szólnak. Ezzel párhuzamosan az új építés esetén érdemes arra figyelni, hogy módosultak az épületenergetikai szabályok: a jövőben már nem a megújuló energiaforrás részarányára kell figyelni, tehát egy kandalló, vagy klíma beépítése helyett már a négyzetméterre jutó szén-dioxid-emissziós értékeket kell számolni. Az új előírást a levegő-víz hőszivattyúk átlagos SCOP-értékek mellett is jól teljesítik.

Népszerű a hőszivattyú – ennyit szánnak rá a magyarok

A kutatásban részt vett magyarok közül a gázkészülékeket leginkább az ára (16%) és praktikussága (20%), a hőszivattyúkat pedig a gazdaságos-energiatakarékos (33%) és a környezetbarát működése (26%) miatt választják. 

A magyar válaszadók közül a felújítást tervezők 3,2 millió forintot fizetnének egy új hőszivattyúért. Regionális összehasonlításban megállapítható, hogy a magyarok vannak leginkább tisztában a hőszivattyús rendszer költségeivel. Jelenleg ezen az áron elérhetők már a meglévő vizes fűtési rendszerhez csatlakoztatható monoblokk típusú hőszivattyúk, amelyek csak kültéri egységből állnak, és nincs az ingatlanban beltéri helyigényük. Ezek ideálisak lehetnek felújítási projektek esetén, amikor a felhasználó akár megtarthatja a gázalapú fűtési rendszerét, és ebbe integrál egy hőszivattyút.

A magyar válaszadók 85%-a egyetért azzal, hogy a hőszivattyúval csökkennének a fűtési költségei, és 81%-uk szerint ezzel a technológiával járulnának hozzá leginkább az alacsony környezeti terhelés révén a fenntarthatósághoz. A magyar vásárlók számára a hőszivattyú kiválasztásánál az ár a legfontosabb tényező – ez a környező országokban is így van –, ám míg a szomszédoknál a második szempont a garanciális idő hossza, addig a magyarok számára az a prioritás, hogy lássák élőben, működés közben a hőszivattyút, mielőtt megvásárolják – ami szaküzletben, mint például a Daikin Márkaboltban, lehetséges. A megkérdezettek háromnegyede szerint megéri többet fizetni egy magasabb minőségű készülékért. Vásárlás előtt online és személyesen egyaránt tájékozódnak a vásárlók: előbbi esetben főként (62%) a gyártók honlapjáról szereznek információt, míg személyesen a legtöbben hőszivattyús szaküzletet keresnek fel.

Erre használják a magyarok a hőszivattyút 

A legtöbben – a válaszadók 58%-a – padlófűtésre kötötték a hőszivattyújukat, 7% a teljes falfelületet – mennyezetet is – bekötők aránya, 35%-uk viszont radiátoros fűtési rendszerhez illesztett hőszivattyút. 

Kutatási háttér-információk

A megkérdezettek 49%-a volt férfi, 51%-a nő. 13%-uk 18–29 éves, 16%-uk 30–39 év közötti, 21%-uk kora esett 40–49 év közé, 23%-uk 50–59 éves, 27%-uk pedig 60 év feletti volt. A válaszadók közel 40%-a felsőfokú, 51%-a pedig középfokú végzettséggel rendelkezett. A legtöbben a havi 250 000 és 500 000 forint közötti jövedelemmel rendelkezők sávjába estek (44%), míg 24%-uk havi 500 001 és 750 000 forintnyi jövedelemmel kalkulálhat. Az összes válaszadó közel 80%-a 2–4 fős háztartásban él. A megkérdezettek 68%-a saját házban, 27%-a pedig saját lakásban él, a válaszadók közel fele 50–90 négyzetméter alapterületű ingatlanban lakik.