Nem állt meg a fővárosi agglomeráció túlnépesedése ‒ friss térképen a tények
A KSH friss adatai alapján készült ábrákon jól látszik, hogy ‒ dacára néhány kétségbeesett település drasztikus lépéseinek ‒ a Budapest környéki agglomeráció túlnépesedése még korántsem állt meg. Mint az már több forrásból elhangzott; nem is a hely kevés, inkább az infrastruktúra, például az utak, a víz- és csatornahálózat, az egészségügyi ellátórendszer, az óvodai és iskolai férőhelyek száma nem képes lekövetni az igényeket ‒ mutatott rá a helyzetre Hegedüs Tamás, a vizualizációt összeállító Helix Consulting lokációanalitikáért felelős vezetője.
Budapestet nem számolva az agglomerációban mintegy 12-15 ezer emberrel lakott több tavaly decemberben, mint az év elején, attól függően, hogy az agglomerációhoz kizárólag Pest vármegye településeit számítjuk hozzá, vagy azt a nehezen meghatározható, de lényegesen nagyobb térséget, amire a főváros vonzereje kiterjed, ahonnan például tömegek ingáznak nap mint nap. Budapestről ugyanakkor mintegy 6000 ember költözött el tavaly ‒ nyilván nem mind az agglomerációba. A főváros minden előnyét hosszú lenne felsorolni, az agglomeráció pedig régebben mindezt ígérte ‒ a nagyvárosi lét hátrányai nélkül. Bár mára ez a helyzet sok szempontból nem igaz, és épp a túlnépesedés miatt Budapest környéke mára számos csalódást okozhat a csak azért is odaköltözőknek, a trend még nem látszik megtorpanni ‒ mondta a szakember.
Lényegében ‒ Dunakeszi kivételével ‒ nincs olyan járás a főváros környékén, amelyben az elvándorlás és odavándorlás egyenlege ne pozitív lett volna, így ebben a tekintetben a lakossága ne növekedett volna. Leggyorsabban a Gödöllői (1,41%, +2208 ember) és a Gárdonyi (1,79%, +661 ember) járások népessége emelkedett, míg legkevésbé a már említett Dunakeszi járásé (-0,3%, -259 ember).
