Nők 40 kedvezményes nyugellátás nagycsaládos anyáknak
A választ a kérdésre a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) rendelkezései tartalmazzák.
A Tny. 18.§ (2a) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.
A jogosultsági idő nem azonos fogalom a szolgálati idő fogalmával, ez szűkebb fogalom, mint a szolgálati idő.
A „nők 40” nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony.
Jogosultsági idő továbbá gyermeknevelési időként: a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja időtartama és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett a nő, illetve az ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő (lásd:Tny. 18.§ (2b) bekezdés). Jó tudni, hogy a gyes mellett igazoltsága esetén az úgynevezett passzív jogon folyósított gyes időtartama is jogosultsági idő a kedvezményes nyugellátáshoz.
A „belső arányra” vonatkozó előírás szerint az összes jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni, emellett nyolc év gyermeknevelési idő vehető figyelembe a negyven év jogosultsági időhöz.
Ez a követelmény fokozott gondoskodást igénylő gyermekeknél, azaz gyermekek otthongondozási díja vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén rövidebb időtartam, a harminckét év helyett legalább harminc év, így ebben az esetben tíz év gyermeknevelési idő számítható be a negyven év jogosultsági időbe.
Szintén kedvezményt jelent a gyermekek száma. A keresőtevékenységgel vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet. (lásd: Tny. 18.§ (2d) bekezdés)
Ötgyermekes anyák esetében tehát a „nők 40” harminckét év helyett már harmincegy év keresőtevékenységgel igénybe vehető, ha a negyven évhez szükséges további kilenc év jogosultsági idő a fenti gyermeknevelési időszakokból teljesítésre kerül.
Öt gyermeknél több gyermek esetén minden további gyermeknél további egy-egy évvel, mindösszesen legfeljebb hét évvel csökkenhet a keresőtevékenységgel vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő követelmény. Ily módon a hat, hét, nyolc gyermekes anyák részesülhetnek ebben a jogosultsági idő kedvezményben, illetve a kilenc, tíz, tizenegy gyermekesek.
Hat gyermek esetén a harminckét év keresőtevékenység helyett harminc év, hét gyermeknél huszonkilenc év, nyolc gyermeknél huszonnyolc év keresőtevékenység is elegendő a jogosultsághoz, ha a negyven év jogosultsági időhöz szükséges további tíz, tizenegy, tizenkét év a fenti gyermeknevelési időkből teljesítésre kerül. A kilenc, tíz, tizenegy gyermekes anyák a harminckét év követelményből öt, hat, illetve hét év kedvezményből részesülnek.
Súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel kapott ápolási díjban, illetve gyermekek otthongondozási díjában részesült anyák esetében a harminckét év keresőtevékenységgel vagy azzal egy tekintet alá eső időtartammal szerzett jogosultsági idő helyett legalább a harminc évnek kell meglennie, ez a harminc éves időtartam csökken az öt vagy több gyermek miatt járó további egy-egy év, legfeljebb hét év időtartammal.
Mindezek a kedvezmények természetesen megilletik az örökbefogadó anyát is.
A keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idők tételes meghatározását a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 12. §-ában találjuk.
Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a szolgálati időnek minősülő időszakokból néhány szolgálati idő azonban nem vehető figyelembe a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosultsági időként, így például:
- az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idő,
- a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje,
- a passzív táppénz, azaz a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, és
- a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem.
Azoknak a hölgyeknek tehát, akik ezek közül a szolgálati idő fajták közül is rendelkeznek megszerzett szolgálati idővel, hosszabb időtartam után kerülhet megszerzésre a negyven év jogosultsági idő.
Ezek, a jogosultsági időnek nem minősülő szolgálati idők azonban a nyugdíj összegénél természetesen már figyelembevételre kerülnek, azok nem mennek veszendőbe - olvashatjuk az Adó.hu blogjában.
