Pákozd nyerte el az Év emlékhelye díjat
2022. 05. 14. 22:00
A pákozdi nemzeti emlékhely nyerte idén a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) által alapított Év emlékhelye díjat.
Az Év emlékhelye díjat a Nemzeti Örökség Intézete alapította 2020-ban azzal a céllal, hogy a legaktívabb, az emlékhely státuszukat leginkább kiaknázó emlékhelyeket elismerje. Első alkalommal a székesfehérvári Romkert, tavaly pedig a mohácsi nemzeti emlékhely nyerte az Év emlékhelye díjjal járó Herendi porcelánserleget - tudatta a Nöri szombaton az MTI-vel.
Közleményük szerint az idei átadó ünnepséget a hetedik Emlékhelyek napja keretében tartották meg szombaton a Fiumei úti sírkertben.
Móczár Gábor, a Nöri főigazgatója az átadón hangsúlyozta: a pákozdi Katonai emlékpark nemzeti emlékhely az elmúlt tíz év "következetes, lelkes, igényes és példaértékű munkája eredményeként" nyerte el a díjat.
A többi emlékhellyel való együttműködésük is mintaértékű, emellett a környező térség emlékezetőrzésében, hagyományápolásában is jelentős szerepet töltenek be. A pákozdi Katonai emlékpark által életre hívott Hazáért körút elnevezésű mintaprogramjuk pedig nagy segítség a Nöri Nemzeti emlékezetpedagógiai programjának és a többi emlékhely hasonló célú tevékenységének is - idézi a közlemény a főigazgatót.
A díjátadó után felavatták a Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető bejáratánál elhelyezett okos parcellaköveket, amelyek a rajtuk szereplő QR-kód segítségével a két temetőben, a Nemzeti Sírkert részeként védett sírban nyugvó hírességeket mutatják be. Ez a Fiumei úti sírkert esetében több mint 1800 személyt jelent, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben pedig 33 védett sír található - áll a közleményben.
A Mastercard szerint 2030-ra minden tizedik ember rendszeresen AI-ügynökökkel vásárolhat és fizethet
A jövőkutatók előrejelzései szerint 2030-ra az online vásárlók több mint egytizede rendszeresen AI-ügynököket használhat majd arra, hogy azok a nevükben vásároljanak termékeket – derül ki a Mastercard új, A Short History of the Future of Shopping and Payments (A vásárlások és a fizetések jövőjének rövid összefoglalója) című jelentéséből.
Minden tizedik álláshirdetés kínál home office lehetőséget, a távmunka továbbra is elenyésző
Míg a 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7%-a, addig idén már 10%-uk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.
Így néz ki az infláció 5 hónappal a választások után
A fogyasztói árak augusztusban 1,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami megfelelt várakozásunknak, de 0,1 százalékponttal alacsonyabb a piaci konszenzusnál. Az előző hónaphoz képest 0,2%-kal emelkedtek az árak, ami magasabb várakozásunknál, de megfelelt a piaci konszenzusnak. Az éves maginfláció 1,9%-ról 2,0%-ra emelkedett, az MBH Bank elemzői várakozásának megfelelően.
A fogyasztói bizalomban generációs különbségek vannak
A GKI fogyasztói bizalmi indexének korcsoportok szerinti adatai alapján az utóbbi 4 évben a magyar lakosság gazdasági várakozásai nem egységesen változtak, a fiatalok gyorsabban és pozitívabban reagálnak a gazdasági változásokra - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.
Közel minden második Otthon Startos vásárló Budapesten vagy Pest vármegyében vett ingatlant – de mi történik, ha valaki később továbbköltözne?
Az Otthon Starttal finanszírozott ingatlanok közel fele Budapesthez vagy Pest vármegyéhez kötődik. Az MNB adatai szerint a szerződések közel 30 százaléka budapesti, további 14 százaléka Pest vármegyei ingatlanra szólt, az átlagos hitelösszeg pedig mintegy 35 millió forint. De mi történik akkor, ha az első lakást néhány év múlva kinövi a tulajdonosa, és nagyobb ingatlanba vagy másik településre költözne? A money.hu összefoglalta, milyen lehetőségei vannak annak, aki a kedvezményes, fix 3 százalékos hitelét is szeretné megtartani.
A nyugdíjasházak szerződési feltételeit vizsgálja a fogyasztóvédelmi hatóság
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal közösen ellenőrzi a nyugdíjasházakat üzemeltető vállalkozások által alkalmazott általános szerződési feltételeket (ÁSZF). A fogyasztóvédelmi hatóság célja annak kiszűrése, hogy a szerződések tartalmaznak-e a fogyasztókkal szemben tisztességtelen, indokolatlanul hátrányos feltételeket. Az ellenőrzés során kiemelt figyelmet fordítanak a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, a szerződés módosítására és megszüntetésére, valamint a felelősségi szabályokra.
Ethereum: kvantumrezisztens Layer 1 a cél 2029-re
Az Ethereum Foundation újabb fontos részleteket közölt a hálózat következő nagy fejlesztési szakaszáról. Miközben a fejlesztők 62 Ethereum Improvement Proposal, vagyis EIP lehetőségeit vizsgálják a Hegotá frissítéshez, az Ethereum hosszabb távú célja is egyértelműbbé vált: a Layer 1 hálózatot legkésőbb 2029 decemberére ellenállóvá akarják tenni a kvantumszámítógépek jelentette támadásokkal szemben.
Emelkedtek a hosszú hozamok az euróövezetben
Ismét emelkedtek a hosszú hozamok az euróövezetben, miután két egymást követő napon csökkent a több mint 15 éve mért legmagasabb szintről; a befektetők óvatosak voltak az AfD szász-anhalt-i győzelme után és az EKB csütörtöki kamatdöntő ülése előtt. A német 10 éves 5bp-tal 3,38%-ra emelkedett, ismét közelítve a múlt héten elért 3,3951%-ot, ami 2011 áprilisa óta a legmagasabb érték.
Oldalazás az európai tőzsdéken, az olajár tovább emelkedett a közel-keleti konfliktus eszkalációja következtében
Alig mozdultak hétfőn az európai részvényindexek, az USA és Irán közötti feszültségek újbóli kiéleződése nyomán emelkedő olajárak fokozták az inflációs aggodalmakat, ellensúlyozva az euróövezetben megjelent vártnál jobb gazdasági adatokat. A páneurópai Stoxx600 pénteki zárószintjén, 649,9 ponton fejezte be a napot. A DAX 0,2%-kal csúszott vissza.
Mi történt a forinttal kedd reggelre?
Nem változott számottevően a forint árfolyama kedd reggelre az előző délutáni jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Viharossá vált az EcoPro üzem engedélyének módosításáról tartott közmeghallgatás Debrecenben
Elszabadultak az indulatok azon a közmeghallgatáson, amelyet az EcoPro akkumulátoralapanyag-gyártó üzem környezethasználati engedélyének módosításáról tartott a hajdú-bihari kormányhivatal hétfőn a debreceni Kölcsey Központban.
Továbbra is sok szúnyoggal kell számolni a családi házas övezetekben
A meleg időjárás miatt továbbra is sok szúnyoggal kell számolni a családi házas övezetekben, ahol az inváziós fajok, különösen az ázsiai tigrisszúnyog fordul elő nagyobb számban - figyelmeztetett a katasztrófavédelem az MTI-nek küldött hétfői közleményében.
118 milliárdra taksálták, majd csődvédelmet kért – a Bayer megmutatja, ne vegyünk mérget a magyarok 37 ezermilliárd forintos céges vagyonértékére
Közel 37 ezermilliárd forintot értek június végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a magyar háztartások nem pénzügyi vállalatokban lévő tulajdonosi részesedései, az összeg egyetlen év alatt 8,6 százalékkal nőtt. A Blochamps szerint azonban a Bayer Construct körül kialakult helyzet látványosan mutatja, miért félrevezető a céges részesedéseket a bankbetétekhez vagy tőzsdei részvényekhez hasonló, ténylegesen realizálható vagyonnak tekinteni. A következő időszakban ráadásul a NER-hez kötődő vállalati vagyon piaci átértékelése jelentősen átírhatja a magyar vagyonstatisztikát.
Kinevezték az ország első fenntartható építészetet képviselő egyetemi tanárát a PTE MIK-en
Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet. A kinevezés túlmutat egy szakmai elismerésen: azt is jelzi, hogy a fenntartható és regeneratív építészet ma már nem csupán a tervezői gyakorlat egyik lehetséges megközelítése, hanem olyan tudományos és oktatási terület, amelynek meghatározó szerepe lehet az épített környezet jövőjének alakításában.
Átlagosan 2,3 millió forintot tartanak a magyarok készpénzben és bankszámlán, lekötés nélkül
Az MNB előzetes adatai alapján mintegy 21 960,6 milliárd forintra tehető a háztartások készpénzben és látra szóló betétben tartott vagyona. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden magyarra több mint 2,3 millió forint olyan megtakarítás jut, ami nem igazán termel hozamot. A Bankmonitor szakértői azt nézték meg, hogy mennyit veszíthetnek ezzel az egyes családok. Ésszerű döntés-e ekkora összeget befektetés nélkül, parlagon hagyni? Egyáltalán jó megközelítés-e ebben a helyzetben az átlagot vizsgálgatni?
