Pénteken kezdődik a Magyar Tudomány Ünnepe
Az MTA idén 20 éves rendezvénysorozatát "Tudomány: válaszok a globális kihívásokra" mottóval rendezik meg és egyik fő témája a mesterséges intelligencia lesz.
Az Akadémia közleménye szerint a mesterséges intelligencia mellett lesz szó az ukrajnai háborúról, a fenntarthatóság néhány fontos dimenziójáról, terítékre kerülnek környezetvédelmi témák, irodalomtörténész segít eligazodni a Petőfi-legendáriumban és az is kiderül: miért járt fizikai Nobel-díj az attomásodpercekkel kapcsolatos kutatási eredményekért.
Az ingyenesen látogatható programsorozat fővárosi eseményeit idén az MTA-székház felújítása miatt a Humán Tudományok Kutatóházában tartják.
Az egyhónapos rendezvény nyitóünnepségének minden második évben az MTA valamelyik területi bizottsága ad helyet. Idén Szeged lesz a házigazda. Az egybegyűlteket először Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke köszönti, de beszédet mond Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.
November 6-án kezdődik a Tudományünnep+ néven ismertté vált kiemelt eseménysorozat, amelyet nemcsak a helyszínen, hanem élő adásban is figyelemmel követhetnek, illetve felvételről is megnézhetnek az érdeklődők. A Tudományünnep+ programban idén is a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel a közreműködők dinamikus stílusban.
A program részeként egyebek mellett Prószéky Gábor nyelvész, matematikus arról tart előadást, hogyan működik, mire jó, mennyire veszélyes a ChatGPT, Szathmáry Eörs evolúcióbiológus pedig azt mutatja be, hogy mik a mesterséges intelligencia igazi veszélyei evolúciós szempontból. Csepeli György előadásában a Nick Bostrom által megjósolt szuperintelligencia pozitív és negatív lehetőségeit vizsgálja meg a bizonytalanság korában. Milbacher Róbert irodalomtörténész, író pedig azt mutatja be, hogy mit jelentenek egy közösség kultúrája szempontjából a Petőfi Sándor életét övező legendák, milyen valóságból táplálkoznak a kulturális hiedelmek.
Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára egy egész napos, interdiszciplináris konferencia mellett a 19. századi Budapest éjszakai, "kócos, lompos" arcának bemutatásával emlékeznek a szervezők Császtvay Tünde segítségével. Az előadásból kiderül például, hogy Budapest nagyvárossá fejlődésének szokatlanul gyors tempója miatt a tömeges prostitúció és messzire ható következményei az egyik legnagyobb össztársadalmi problémává nőtték ki magukat néhány évtizeden belül.
A 2023-as fizikai Nobel-díjat az atomok és molekulák világában zajló folyamatok "gyorsfényképezéséért" ítélték oda Krausz Ferencnek és két francia kutatónak. A rendezvényen Dombi Péter lézerfizikus, Krausz Ferenc tanítványa bemutatja, hogyan lehet lézerekkel lesifotókat készíteni az elektronok ultragyors mozgásáról, és hogy ezeket a fontos alapkutatási eredményeket miként lehet társadalmi célok szolgálatába állítani, például a rákbetegségek korai diagnosztikájának érdekében. Az előadásba konferenciahíváson keresztül Krausz Ferenc is bekapcsolódik. A magyar kutatón kívül egy másik Nobel-díjas lézerfizikus, Gérard Mourou is előadást tart az eseményen Extrém fényimpulzusok a tudomány és a társadalom szolgálatában címmel.
A kiemelt előadók között szerepel még Szűcs Péter hidrogeológus is, aki a felszín alatti vizek hasznosíthatóságának kihívásait mutatja be, Szendőfi Balázs halkutató pedig a duzzasztók "folyógyilkos" hatásairól tart előadást. Benedek Zsófia biológus-közgazdász azt járja körül, valóban hozzájárul-e a helyi élelmiszer termelése és fogyasztása a fenntarthatósági átmenethez. Az ukrajnai konfliktus jelenlegi szakaszáról Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense tart előadást, emellett szó lesz a változó világrend elméleti és regionális kérdéseiről is.
Az előadásokat, csakúgy mint a rendezvény szegedi nyitóünnepségét pénteken, élőben közvetítik az MTA YouTube-csatornáján, a rendezvénysorozat teljes programja a tudomanyunnep.hu oldalon érhető el. A tájékoztató szerint minden program, így a laikus közönségnek szóló ismeretterjesztő előadások is díjmentesen látogathatók, de a helyek korlátozott száma miatt regisztrációhoz kötöttek.
A Magyar Tudomány Ünnepét 2003 óta szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.
