Senyei György: jogosak az igazságügyi dolgozók béremelési igényei

Senyei György megjegyezte: gyakorló bíróként tudja, hogy a jó igazságügyi alkalmazott "fél bíró", és "a világ legjobb bírója sem tud jó kolléga nélkül működni".

Elmondta: a havi bérek összege jogalkotási kérdés, de az OBH a lehetőségei szerint biztosítja a béren felüli juttatásokat és ígéretet tett arra, hogy az idén is lesz évvégi pluszjuttatás.

Szólt arról is, hogy az igazságügyi dolgozók esetében a bérkérdés rendezése a legfontosabb, de kezelni kell az eltérő leterheltségből fakadó problémákat is, mert azokban a szervezeti egységekben, ahol alacsonyabb az ügyek száma, van humánerőforrás-tartalék, míg máshol ennek a terhelésnek a többszörösével küzdenek.

Felhívta a figyelmet: az elhúzódó ügyek árnyalják a bírósági dolgozók társadalmi megítélését, ezért azon kell dolgozni, hogy kiküszöböljék azokat a hibákat, hiányosságokat, amelyek "a szervezet egésze szempontjából támadási felületet jelentenek".

A küldöttgyűlés szünetében Osvald Csilla, a szakszervezet újraválasztott elnöke, aki már tíz éve vezeti a bírákat, igazságügyi alkalmazottakat és bíróságon dolgozókat képviselő szervezetet, újságíróknak elmondta: a szakszervezetnek 1600 tagja van, az igazságügyi alkalmazottak több mint tíz százaléka.

Hangsúlyozta: a 7600 fős igazságügyi alkalmazotti kar 60 százalékának a nettó fizetése nem haladja meg a 290 ezer forintot, a bírósági dolgozók jövedelme 2022-től a súlyos inflációs időszakban egy forinttal sem emelkedett.

Felhívta a figyelmet: évek óta minden hatalmi ág személyi juttatása emelkedik a központi költségvetésben, azonban a bírósági költségvetés 2023-ban stagnált, 2024-ben pedig csökkent. A bérek alacsony volta olyan elvándorlást eredményezett, amit az új belépőkkel már nem tudunk pótolni – tette hozzá.

Kiemelte: a szakszervezet határozottan kiáll az Országos Bírói Tanács, az OBH, a Kúria és a Magyar Bírói Egyesület közösen kialakított javaslata mellett. Ennek része 2024. január 1-jétől a bírói alapilletmény 35 százalékos emelkedése, továbbá hogy 2025. március 1-jétől a bírói illetményalap a nettó átlagkereset 150 százaléka legyen. Hozzátette: szükség van a bérek emelése mellett az igazságügyi bértábla átalakítására is.

Szólt arról is, hogy javasolják a bírói illetményalap 10 százalékát kitevő, igazságügyi alkalmazotti pótlék bevezetését, ez körülbelül havi 60 ezer forintot jelentene dolgozónként. Ezzel a gyorssegéllyel "meg tudnánk tartani a kollégákat" - mondta, hozzátéve, a pótlék május 1-jei visszamenőleges bevezetése mindössze 3,4 milliárd forintos költséget jelentene.

Balogh Márk, a szakszervezet alelnöke - aki maga is bíróként dolgozik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon - arról beszélt, az elmaradt illetményemelés nyomán elvándorlási spirál alakult ki a PKKB-n, Közép-Európa egyik legnagyobb bíróságán. Mint mondta, mindent megtesznek, hogy tárgyalás ne maradjon el, emiatt átcsoportosítással próbálják a kialakult helyzetet kezelni, de ez további elvándorlást generál.

Példaként említette, hogy a csoportjukban a korábbi öt ügyintézőből már csak egy maradt. Megjegyezte: a létszámhiány miatt egyes esetekben késve készülnek el jegyzőkönyvek, elhúzódnak a perek, amivel az állampolgárok bírósághoz fordulásnak joga sérül.

Tázlóné Kiss Mónika, a BDSZ felügyelőbizottságának tagja kiemelte: az írnokok, titkárok, fogalmazók, ügyintézők munkájának hiánya nagy problémát okozhat a bírósági szervezetrendszerben, az ügyfeleknek, terhelteknek, de a társadalom egészének is.

Mettner Andrea, a BDSZ segélyezési bizottságának elnöke elmondta: míg korábban a hosszabb táppénzes időszakok, nagyobb krízishelyzetek miatt kérték a segélyt a dolgozók, most már a kisebb krízisek megoldásához, például háztartásigép-cseréhez kérik a szakszervezet segítségét. Idén már 1,3 millió forintot fizettek ki támogatásként.

A küldöttgyűlést levélben köszöntötte Tuzson Bence igazságügyi miniszter. A tárcavezető levelében azt írta: a BDSZ megkerülhetetlen eleme az igazságügy szervezetének, munkájuk nélkül az igazságügy rendszere nem működhetne.