Soha nem látott számban dolgoztak tavaly a nők Magyarországon
Megjegyezték, hogy míg 2010 előtt a munkanélküliek számának csökkentésére koncentráltak a kormányok, addig 2010 után a foglalkoztatottság növelése és családok támogatása egyszerre áll a fókuszban.
Részletezték: tizenhárom éve a 20-64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 59 százalék volt, amely tavaly 75,3 százalékra emelkedett; ez a növekedés a második legnagyobb - Málta után - az Európai Unióban. A munkanélküliek száma a nők között 2010-ben 207 ezer volt, most 80 ezer, az inaktívak száma is a valaha volt legalacsonyabb a 627 ezer fővel. Arra is kitértek, hogy a 6 év alatti kisgyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatási rátája az elmúlt években jelentősen emelkedett, 2021-re már 73 százalék volt, ami az ország 2010-es sereghajtói pozícióját az Európai Unió 9. legjobbjára javította.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség
Kutatóintézetének munkatársa, a kiadvány szerzője megjegyezte: a nők munkaerőpiaci részvétele nem elsősorban esélyegyenlőségi kérdés, hanem szükséges feltétel a családok anyagi biztonságának megteremtéséhez.
A szakember kifejtette: az európai viszonylatban is kiemelkedő arányban, évről-évre javuló mutatók a kormányzat munkaalapú és egyszerre a családokat támogató társadalomfilozófiájára vezethetők vissza. Mindez a nemzetgazdaság számára kiszámíthatóságot teremt, továbbá jelentősen hozzájárul a gyermekvállalási kedv növeléséhez - tette hozzá. A közlemény szerint a nők munkába állását és a gyermekvállalást egyszerre ösztönzi egyebek közt az idén már tíz éves Gyed extra, a négygyermekes édesanyák és a 30 év alatti gyermeket nevelő nők szja mentessége.
