Szeptemberben tovább lassul az infláció
Az MNB 3,5-3,9 százalékra javította idei inflációs prognózisát a júniusban várt 3,0-4,5 százalékos sávról.A 2025 első negyedévében folytatódó dezinfláció hátterében az alacsonyabb külső költségkörnyezet, valamint a mérsékeltebb jövő évi visszatekintő átárazások állnak. A jövő második félében a maginfláció is csökkenni kezd, ezzel az infláció fenntartható módon kerül vissza a jegybanki toleranciasávba - tette hozzá.
Kitért arra, hogy az MNB becslése szerint a tranzakciós illeték emelkedése idén 0,1, jövőre pedig 0,2-0,3 százalékponttal növelheti az éves átlagos inflációt. A lakosság számára elérhető banki szolgáltatások díjemelkedése közvetlenül, a vállalatok banki költségeinek emelkedése pedig közvetett módon befolyásolja az inflációt. A közvetlen hatások legkorábban 2025 elejétől jelentkezhetnek a piaci szolgáltatások inflációjában, a közvetett hatások viszont már 2024 hátralévő részében is befolyásolhatják az infláció alakulását.
A friss jelentésben a GDP növekedési előrejelzését 2,0-3,0 százalékról 1,0-1,8 százalékra rontotta erre az évre az MNB.
Főként a piaci szolgáltatások támogathatják a növekedést, míg az alacsony rendelésállomány alapján az ipar teljesítménye visszafogottan alakulhat az év során. A mezőgazdaság az aszály miatt lassítja a gazdasági növekedést. A felhasználás oldalon főként a háztartások fogyasztása és a nettó export járul hozzá a GDP emelkedéséhez, míg a beruházások lassítják a növekedést. 2025-től megkezdődhet az elhalasztott beruházások részleges pótlása, valamint a külső keresleti folyamatok javulása, így kiegyensúlyozottabb növekedés várható. A GDP emelkedése 2025-ben 2,7-3,7 százalék, 2026-ban 3,5–4,5 százalék közötti ütemben folytatódhat - véli az MNB.
A mérsékelt növekedés ellenére a foglalkoztatás historikus csúcson áll bár a munkaerőpiac feszessége enyhülni látszik. Egyre kevesebb vállalkozás nyilatkozik arról, hogy a munkaerő hiánya fékezi a termelés emelkedését, amiben benne van a kapacitások alacsony kihasználtsága is, ugyanakkor érzékelhető egyfajta munkaerő tartalékolás is, tekintettel arra, hogy évente 50 ezerrel csökken az aktív munkaerő létszáma - fejtette ki Balatoni András.
Kitért arra, hogy a nyáron bejelentett költségvetési kiadáscsökkentő intézkedésekkel a GDP 3,5-4,5 százalékára csökken az államháztartás idei hiánya a korábban várt 4,5-5,0 százalék helyett, de az államadósság-ráta ebben az évben alig 0,3 százalékponttal mérséklődik, mielőtt a következő években gyorsulna javulása a jegybank szerint.
