Tartós megoldásokra van szükség a feszes munkaerőpiaci kihívások leküzdésére
Az Európai Unió hosszú ideje veszít versenyképességéből: 2008 és 2023 között gazdasága csupán 12 százalékkal, míg az Egyesült Államoké 72 százalékkal, Kínáé pedig 290 százalékkal nőtt[1]. Európa és különösen a német gazdaság gyengélkedése a tagállamok, így Magyarország gazdasági teljesítményére is hatással van, és a versenyképességi problémák mellett tovább nehezíti a helyzetet az elhúzódó orosz-ukrán háború hatása is.
Magyarország az elmúlt évek kihívásai ellenére is meg tudta őrizni a magas foglalkoztatottsági szintet. A KSH legfrissebb adatai szerint augusztusban 4 millió 748 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak száma, amely az idei évben folyamatosan növekedett és újabb és újabb rekordszintet ér el. Továbbra is csökkenő tendenciát mutatott a munkanélküliségi ráta, amely a nyár utolsó hónapjában 4,2 százalékon állt[2]. Ezzel a magyar foglalkoztatottság uniós szinten az élmezőnyben van.
„A közép-európai régió meghatározó komplex HR tanácsadó vállalataként közvetlenül rálátunk a magyar és régiós gazdasági folyamatokra és azon belül is a foglalkoztatottság alakulására. A jelenlegi feszes munkaerőpiac társadalmi szinten kedvező, a HR szakma számára viszont komoly kihívást jelent, amelyet csak hatékony és hosszú távon is eredményes megoldásokkal lehet leküzdeni” – tette hozzá Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője.
A beszélgetésen elhangzott, hogy a versenyképességhez szorosan hozzákapcsolódik a munkaerőpiacban rejlő lehetőségek kiaknázása is, legyen szó akár a munkavállalókról, akár a hétköznapi életet és munkavégzést egyre inkább befolyásoló technológiákról. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára elmondta: „2010 óta több, mint egymillió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, a magyar munkaerőpiacban ugyanakkor még vannak tartalékok, ami nagyságrendileg további 300 ezer fő. E tartalék nagyrészt fiatalokból, idősebb korosztály tagjaiból és alacsonyabban képzett vidéken élő inaktívakból áll. Az elmúlt időszakban indult munkaerőpiaci programok is ezeket a csoportokat kívánják elérni és bevonni őket a magyar munkaerőpiacra. A munkaerőpiac feszességére tekintettel e tartalékok mellett természetesen továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a munkavállalói mobilitásra, a szak- és felnőttképzésre, a magyar gazdaság termelékenységének növelésére, a digitalizációban, automatizációban rejlő lehetőségekre.”
A munkaerőpiacra közvetlenül ható intézkedések mellett a beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy fontos a munkavállalók általános egészségügyi állapotának javítása is, amelyben a mindenkori kormányzatnak és a munkaadóknak is felelőssége van. Szükséges ösztönözni a lakosságot az egészségesebb életmódra, beleértve a sportolási lehetőség támogatását és a szűrőprogramok népszerűsítését. A munkavállalók általános egészségi állapotának javításával ugyanis a munkaerőpiac általános állapota is jelentősen javítható, ami szintén segít a munkaerőpiaci kihívások kezelésében.
