Túl van a nehezén a magyar gazdaság

Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány olyan pályát határozott el, ami a következő három-négy évben 3 százalék alá viszi az államháztartási hiányt. Idén 4,5 százalékot céloztak meg, jövőre 3,7 százalékot, és 2026-ban csökkenhet 2,9 százalékra a mutató.

A pénzügyminiszter a kockázatok közül az egyik legjelentősebbnek az államadósság szintjét nevezte. Az államadósság a koronavírus-járvány időszakában jelentősen megnőtt, azóta csökkenni kezdett, de ezt a csökkentést folytatni kell - közölte. Kiemelte a kamatkiadások jelentős terhét is, ami az infláció csökkenésével és a kamatkörnyezet javulásával mérsékelhető - jelezte.

Varga Mihály szerint a korábbinál sokkal stabilabb és biztonságosabb lábakon áll az államadósság finanszírozása. A lakossági állampapírok aránya 22 százalék, míg 2010-ben csak 3 százalék volt, a lakosság 10 ezer milliárd forint feletti összeget tart állampapírban.

A miniszter felidézte az Európai Bizottság jelentését, amely szerint a magyar gazdaság fokozatosan lendületet vesz idén, 2025-ben pedig a magyar gazdasági növekedés lesz az egyik legmagasabb az EU-ban.

Hozzátette, hogy Magyarország már 2021. közepére elérte a koronavírus előtti kibocsátási szintet, ami az uniós országok többségének nem sikerült.

A pénzügyminiszter a kedvező tényezők között említette a folyó fizetési mérleg "visszapattanását". Az energiaárak változása jelentősen segíti a gazdaság szereplőit abban, hogy a mérlegpozíciók javuljanak - mondta.

A pénzügyi tárca vezetője fontosnak nevezte a bizalmi indikátorok visszaépítését. A fogyasztói bizalmi index 2022. októbere óta folyamatosan javul, a cél az, hogy a vállalkozói visszafogottság is enyhüljön - mondta.

A magyar gazdaság az egyik legnyitottabb a világgazdaságban, ugyanakkor rendkívül összetett a szerkezete, ami kedvező, mert lehetőséget ad arra, hogy egy-egy szektor visszaesését a többi kiegyensúlyozza - fejtette ki.

Magyarország azon kevés OECD-ország közé tartozik, ahol 10 százalék alatt van a társasági adó mértéke. A most elindult, illetve a tervezett digitális adózási kezdeményezések segítik a vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentését - jegyezte meg Varga Mihály.

Rámutatott, hogy a keleti nyitás politikájának eredményeként a magyar export szerkezete is jelentősen átalakult. A Németországba irányuló magyar export részesedése a teljes kivitelből például 32 százalékról 26 százalékra mérséklődött, bár közben az export volumene jelentősen nőtt. Az arány csökkenésének oka a keleti piacokra és a környező országokba irányuló export növekedése - mondta Varga Mihály.