Újabb válságoktól tartanak az európai vállalatok

 A COVID-járvány, Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az ebből következő energiaválság miatt az európai cégek már régóta krízisüzemmódban működnek. Enyhülés azonban nem várható: a vállalatvezetők 93 százaléka úgy véli, hogy jövőre még legalább egy újabb válság kialakul. A nagyobb cégeknél borúlátóbbak: az 5000-nél több munkatársat foglalkoztató cégek vezetői kivétel nélkül számítanak további, meglepetésszerű válságok bekövetkezésére.

Arra a kérdésre, hogy milyen jellegű krízisekkel számolnak, a legtöbben a pénzügyi válságot nevezték meg. A felmérésben résztvevő 150 európai nagyvállalat vezetőinek 45 százaléka valószínűsítette ezt.

„Az energiaválság likviditási gondokat okoz sok cégnél. Energiahiány most éppen nincs Nyugat-Európában, ezt eddig sikerült megoldani, viszont az energia nagyon megdrágult. Beindult a láncreakció, a magas energiaárak megdrágították a költségtényezőket, s ez 30-40%-kal is megugró termelői árakat eredményezett, amit a fogyasztói árak még nem követtek; az Európai Unióban átlagosan 11,5 százalék az infláció. A cégek csak késleltetve tudják áthárítani az őket érintő áremelkedést, ezért működésük finanszírozásához tartalékokhoz nyúlnak vagy csökkentik kapacitásukat. A tőkeáttétel növelése az egyre zordabbá váló kamatkörnyezetben csak keveseknek adatik meg, mert a kockázati kitettséget inkább csökkenteni akarják. Sok szereplő a saját mikrovilágából kiindulva gondolja, hogy bármilyen váratlan esemény belobbanthat egy futótűzként terjedő pénzügyi válságot, amit már az állami költségvetés és a jegybanki beavatkozás sem tud visszafordítani, hiszen az ő hatalmuk is véges. Emiatt tartanak egy esetleges pénzügyi válságtól a leginkább a cégvezetők” – magyarázza Radó István, az IFUA Horváth ügyvezetője.

Majdnem ugyanannyi vállalatvezető aggódik a klímaváltozás hatásai miatt is. A válaszolók 43 százaléka tartotta lehetségesnek, hogy az éghajlatváltozás felerősödése olyan súlyos következményekkel jár, mint az élelmiszerhiány vagy különböző extrém időjárási jelenségek, például szárazság és villámárvíz.

A lista harmadik helyére a kiberbűnözés került: a megkérdezettek 37 százaléka szerint jövőre és az azt követő évben a kibertámadások megszaporodnak és olyan súlyosak lesznek, hogy gazdasági és közszolgáltatási területeket is megbéníthatnak.

A vállalatvezetők nem zárják ki azt sem, hogy újabb vírusok okoznak majd járványt. Összességében 35 százalékuk tart ettől, de az 5000 főnél többet foglalkoztató cégek vezetői ennél sokkal nagyobb, 46 százalékos arányban aggódnak emiatt .

Újabb geopolitikai konfliktusoktól elsősorban a kereskedelmi cégeknél tartanak – ebben az ágazatban a vezetők fele nyilatkozott így -, míg az összes válaszadó 30 százaléka számol ezzel a veszéllyel.