Vagyonadó: az értékbecslés okozhatja a legnagyobb fejtörést az érintetteknek

A tanácsadó cég kifejtette: a társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet nemcsak adózási, hanem jelentős értékelési, számviteli és dokumentációs kérdéseket is felvet. A tervezet alapján a vagyonadót az érintetteknek önadózással kellene megállapítaniuk és bevallaniuk. A gyakorlatban az egyik legösszetettebb kérdés az lesz, hogy az egyes vagyonelemeket milyen értéken kell figyelembe venni.

A szabályozás több esetben előírja az úgynevezett rejtett tartalékok meghatározását - ami bizonyos társaságok könyveiben szereplő ingatlanok, részesedések és értékpapírok piaci értékének és könyv szerinti értékének a különbözete -, és ehhez könyvvizsgálói feladatokat is rendel. A javaslat több esetben szakértői értékelést feltételez, különösen nagy értékű ingatlanok, vállalkozási részesedések vagy más, nehezen értékelhető vagyonelemek esetén. A szabályozás az értékbecslés költségeinek részbeni adójóváírását is lehetővé tenné, ami szintén azt mutatja, hogy a jogalkotó számol külső szakértők bevonásával - jelezte a tanácsadó.

Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója szerint a vagyonadó egyik legnagyobb kihívása, hogy a vagyonelemek jelentős részének nincs egyetlen, vitathatatlan értéke. Egy vállalkozásban lévő rejtett tartalékok, egy nagy értékű ingatlan vagy akár egy speciális befektetési struktúra esetében az érték meghatározása komoly szakmai felkészültséget és megfelelő dokumentációt igényelhet.

A vagyonadó kapcsán eddig kevésbé tárgyalt, mégis fontos kérdés lehet a vállalatcsoportok értékelése. Számos tulajdonosi struktúrában ma nem készül konszolidált beszámoló, ugyanakkor a vagyon meghatározása során felmerülhet, hogy egy cégcsoport értéke hogyan állapítható meg a leghatékonyabban és leginkább alátámasztható módon. Egy megfelelően elkészített konszolidált pénzügyi beszámoló jelentősen egyszerűsítheti az értékelési folyamatot, különösen összetett vállalatcsoportok esetében - jelezte a PwC.

A vagyonadó bevezetése kapcsán a figyelem az adókulcsokra irányul, ugyanakkor a tényleges felkészülés a legtöbb érintett számára a vagyon feltérképezésével, az értékelések elkészítésével és a megfelelő alátámasztó dokumentáció összeállításával kezdődik. A felkészülés nemcsak az adóalanyok, hanem a kapcsolódó értékelési és felülvizsgálati feladatokban részt vevő szakértők számára is sok feladatot jelent. Emellett a törvénytervezet számos kérdést hagy nyitva, amelyeket a hatálybalépés előtt a törvényalkotónak és a szakmai szervezeteknek együttesen kell megválaszolniuk - emelte ki közleményében a PwC Magyarország.