Hírek > Nagyban pörög az osztalékszezon >

Nagyban pörög az osztalékszezon

2017.03.28 15:00
A negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon után mind a négy magyar blue chip közzétette osztalékterveit. Az MNB a magyar alapkamatot történelmi mélységben 0,9 százalékon rögzítette, kamatemelés a következő 12 hónapban nem várható, ezért a bankbetéteken és kötvényeken elérhető hozamok jelenleg nagyon alacsonyak, így egyre többen keresnek olyan befektetést, amely szabad szemmel is látható hozamot biztosít – derül ki az Equilor Befektetési Zrt. elemzéséből. Az egyik ilyen lehetőséget az osztalékfizető papírok jelenthetik, melyekből a Budapesti Értéktőzsdén is található jó néhány, így miután a legtöbb cég már publikálta, hogy mekkora osztalékot fizet, érdemes az elérhető osztalékhozamokat összehasonlítani.
Nagyban pörög az osztalékszezon

Olajszektor

Nem klasszikusan “osztalékpapír” a MOL, mégis a menedzsment javaslata szerint 625 forintos osztalékot fizethet 2016-os eredménye után, amely 10%-kal magasabb a tavalyi 567 forintnál, igaz kicsit alacsonyabb, mint amire a piac számított (635 Ft), de még így is 3%-os osztalékhozamot jelent a mostani árfolyamhoz képest. A cég egy részvényre jutó nettó eredménye 2872 Ft volt 2016-ban, ez alapján az osztalékfizetési arány 21,8%-os. A jövőben az osztalékfizetés emelkedő trendjét meg kívánja tartani a vállalat, amire a kelet-európai mezőnyben szükség is van: az osztrák OMV 3,3%-os, a lengyel PKN pedig 2,9%-os hozammal igyekszik vonzóvá tenni részvényeit a nehéz iparági környezetben.

 

Bankszektor

Ennél még erősebb a régiós verseny a bankpapíroknál, hiszen a részvénypiacon 2016-ban debütált cseh Moneta rekord magas, 11,5%-os osztalékhozamot kínál. Ezt azért teheti meg, mert az IPO után magas tőkepufferrel érkezett a piacra. A szintén cseh Komercni nem tud versenyezni az újonccal, mivel csak 4,1%- körüli hozamot jelentett be. A lengyel bankok és pénzintézetek esetében a helyzet nem egyszerű: az elmúlt időszak politikai változásai után a felügyelet javaslatának megfelelően a Pekao Group nem fizet osztalékot, a rendkívül hasonló nevű Bank Pekao azonban 6% feletti osztalékhozammal fejezi be a 2016-os évet. Az osztrák bankok közül a nehezebb évek után az Erste tűnik ki 3,3%-os hozamával. Az OTP a tervek szerint 190 forintot fizet részvényenként, ami kb. 2,3%-os osztalékhozamot jelent. A bank hozta a várakozásokat: előrejelzése a tavalyihoz képest 15%-os növekedést prognosztizált a 2016-os eredmény után, amikor 165 forintot fizetett a cég. Az OTP 2017-es várakozásai szerint az osztalék nominális összege a korábbi 2 év gyakorlatának megfelelően, az alapszcenárióban várhatóan 15%-kal nő. Mind a MOL-nál, mind az OTP-nél az osztalékfizetés növekedési üteme kiemelkedő a régióban, ami a részvények értékeltségét növeli.

 

Gyógyszeripar

A Richter hagyományosan kevés osztalékot fizet, a tavalyi eredménye terhére a törzsrészvényekre 106%, azaz 106 forint osztalék kifizetését javasolja.  Ez az eredményre vetítve 31%-os kifizetési arányt jelent. A piac várakozása 79 forint volt, tehát az osztalék némileg magasabb a vártnál, azonban alig több, mint 1,5%-os hozamot jelent. A régiót vizsgálva nincs olyan cseh vagy lengyel tőzsdei gyógyszercég, mely összehasonlítható lenne a Richterrel, a Krka pedig még nem közölte idei terveit. Ugyanakkor a román Zentiva évek óta 5% feletti osztalékhozammal működik.

 

Telekom szektor

A Magyar Telekom 25 forintos osztalékot javasol kifizetni részvényeseinek a tavalyi eredménye után, ugyanannyit, mint amennyit a 2017 után fizetendő osztalék esetében terveznek. Ez csalódást okozott a befektetők körében, mivel a piaci várakozás 35 forint volt. A 25 forinttal a részvény 5% körüli osztalékhozamot mutat, ami az 52 forintos EPS-hez képest 48%-os kifizetési arányt jelent. A cseh O2 ehhez hasonlóan 5,6%-os hozamot kínál, az osztrák Telekom Ausztria 3,2%-ot, a lengyel Orange Polska azonban már második éve nem fizet osztalékot.

 

Small- és midcap cégek

A kisebb méretű magyar részvények esetében a lista még nem teljes, de már most látszik, hogy korábban nem fizető cégek is csatlakoznak az osztalékfizetőkhöz, valamint vannak magasabb osztalékhozamot kínáló részvények. Már tudjuk, hogy történetében először osztalékot fizet az Appeninn: részvényenként 7 forintot, ami 3,2%-os hozamnak felel meg. 2,6%-os hozammal kalkulálhatunk a Graphisoft esetében (78 forintos osztalék), az ANY Biztonsági Nyomda 84 forintos kifizetése 6,85%-os hozamot jelent, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben kifejezetten magas prémiumot jelent. Visszatért az osztalékfizetők közé a Rába, 20 forintos kifizetéssel*, amely megközelítőleg 1,7%-os hozamot jelent és a friss tőzsdetag, a Duna House is fizet, mégpedig 130 forintot, 3,8%-os hozammal. Érdemes tehát követni a híreket a kisebb részvények esetében is. Ugyanakkor nem fizet osztalékot a Pannergy, a CIG, az Altera és a Csepel, de még több small cap cég nem nyilatkozott ebben a kérdésben, így még nem világos, hogy idén fizetnek-e osztalékot.

 

Adózás

Az osztalékjavaslatokat a vállalatok tavaszi éves közgyűlésein vitatják meg és hagyják jóvá, de a gyakorlatban a magyar papíroknál a papírforma lehet a befutó: azaz a javaslatokat nagy valószínűséggel jóvá is hagyják a részvényesek. Az osztalék kifizetést ezt követően külön határozatban szabályozzák a cégek, ekkor mondható el 100%-os biztonsággal, hogy melyek lesznek azok a napok, amikor utoljára lehet osztalékkal vásárolni a részvényeket. A közölt hozamok bruttóként értendőek, mivel az osztalék adóköteles. Az adó összesen 15 százalék SZJA, de EHO nem terheli. Ezt a befektetőnek kell bevallania és magyar részvények esetén az osztalékadó a kibocsátók által kerül levonásra. Azonban a részvényeket TBSZ számlán tartva a magyar cégektől kapott osztalék után adó nem kerül levonásra.

 

Szelvényvágás után

Felmerül a kérdés, hogy mindig esik-e az osztalék mértékével a részvény árfolyama a szelvényvágás napján? Erre nem létezik kőbevésett szabály, de több magyar részvénynél többször megfigyelhető volt, hogy az indokoltnál kisebb az árfolyamcsökkenés ilyenkor. Ez azonban mindig függ a piaci hangulattól is, tehát nem érdemes erre biztosan számítani. Sokéves tapasztalat, hogy az osztalékfizetések után a jó fundamentumokkal rendelkező részvények árfolyamai visszatérhetnek az osztalékfizetés előtti szintekre, azaz a befektetők a biztos osztalékhozam mellett az árfolyamnyereségből is részesülhetnek.

 

Egy profi tőzsdei szakembert keresel? Megtaláltad!


És erről mit gondolsz?
A szerkesztőség ezúton kijelenti, hogy a hozzászólások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal. A hozzászólások mindenkor a szerzőik véleményét tükrözik, amikkel a honlap szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. A hozzászólások tartalmáért azok írója felel. A szerkesztőség fenntartja magának a mindenkori jogot arra, hogy saját megítélése szerint, részben vagy egészben töröljön, illetve ne töröljön hozzászólásokat vagy regisztrált felhasználókat. A szerkesztőség ezen döntéseit nem köteles indokolni.

Kapcsolódó hírek

Legfrissebb fórum témák