Magyarország gyengíteni szeretné a forintot, de...
Az RBS az egyes országok intervenciós szándékát és intervenciós képességét számszerűsítő mutatók, a RII (relative intervention intentions) és a RIC (relative intervention capacity) alapján osztályozta a devizapiacokon éleződő konfliktushelyzet potenciális nyerteseit és veszteseit.
Az RII mutató értékét az ország gazdaságának nyitottsága, az export növekedése, valamint a REER valós effektív devizaárfolyam (real effective exchange rate) alapján kalkulálta a bank elemzésében. A mutató értékét emeli például az export súlyának növekedése, illetve a REER versenyképességének csökkenése. A RIC értéke azt számszerűsíti, hogy mennyire képes egy ország gyengíteni devizáját a gazdaság károsítása nélkül. A mutató korlátait az inflációs céltól való eltérés és a küladósság mértéke szabja meg.
Az RBS a mutatók alapján összeállított kétdimenziós megoszlási ábra alapján azonosította a legerősebb intervenciós szándékkal és képességgel rendelkező országokat, illetve az arra kevésbé képeseket vagy alacsony hajlandóságot mutatókat. Eszerint Indonézia, Thaiföld, Malajzia, Chile és - érdekes módon az intervenciós múlttal gyakorlatilag nem rendelkező - Svédország a leginkább hajlandó és képes is arra, hogy interveniáljon devizája gyengítése érdekében a devizapiacokon. Az ellenkező végletet Nagy-Britannia és Új-Zéland képviseli, ezek az országok semmi hajlandóságot nem mutatnak a devizapiaci intervencióra, de nem is lennének képesek rá.
Magyarország viszont az RBS vizsgálata szerint nagy hajlandóságot mutat devizájának gyengítésére, de az inflációs és eladósodottsági tényezők korlátai közé szorítva ebben valószínűleg nem jár majd sikerrel. Mexikó helyzete ennek pontosan az ellentéte: képes lenne interveniálni, de erre nem motiválja semmi. Kína magas intervenciós kapacitással rendelkezik, amit alacsony küladóssága és mérsékelt inflációs rátája lehetővé is tenne, de viszonylag alacsony GDP-arányos exportja miatt erre semmi nem készteti. Az RBS elemzése egyúttal megállapítja azt is, hogy a jen gyengítése egyáltalán nem gyógyír a japán gazdaság növekedési problémáira. (MTI)
