Bajba kerülnek a gázzal és fával fűtők Magyarországon!

Jelentős különbségek a magyarországi fűtési szokásokban

A legutóbbi népszámlálás eredményeiből nemcsak az derül ki, milyen ütemben korszerűsödnek a fűtési megoldások, hanem a területi eltérések is jól láthatók.

Az ország jelentős részén a téli időszakra való felkészülés még sokáig együtt jár a kazán tisztításával, a kémény ellenőrzésével és a tüzelő beszerzésével, felhalmozásával. Tiszta energiaforrásokra épülő rendszerek mellett ugyanakkor ezekre a teendőkre nem lenne szükség.

Az adatok szerint a legelterjedtebb fűtőanyag a vezetékes gáz, amelynek aránya 62,5 százalék. Ezt a fafűtés követi 31,8 százalékkal, míg az elektromos áram részesedése 9 százalék. A szén, a palackos gáz és az egyéb fűtőanyagok együttes aránya sem éri el a 3 százalékot. Az értékek összege azért haladja meg a 100 százalékot, mert számos háztartás többféle fűtőanyagot is alkalmaz.

Az ország egyes térségei között azonban számottevő különbségek mutatkoznak. Békés vármegyében a gázzal fűtők aránya 76 százalék feletti, Baranyában viszont a 45 százalékot sem éri el. A fatüzelés Nógrádban a legelterjedtebb, 54 százalékos részesedéssel, miközben Budapesten mindössze 2,8 százalékos az aránya. Csongrád-Csanádban a háztartások 29,1 százaléka használ fát fűtésre.

Az elektromos fűtés Pest vármegyében a leggyakoribb, ahol 14 százalékos arányt képvisel. Komárom-Esztergom és Fejér vármegyében, valamint Budapesten szintén meghaladja a 10 százalékot. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Beregben csupán 5 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 5,8 százalék ez az érték.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a különbségek mögött több körülmény együttes hatása állhat. Szerepet játszhat a települések szerkezete, a lakásállomány jellege, a gázhálózat elérhetősége és az erdőterületek közelsége, de az új lakások építésének és a meglévő otthonok felújításának intenzitása is.

Ezt az említett térségek sajátosságai is szemléltetik. Békésben és Csongrád-Csanádban, ahol a gázhasználat magas, a fatüzelés pedig kevésbé jellemző, a lakosság 77, illetve 75 százaléka városokban él. Ezzel az ország leginkább urbanizált térségei közé tartoznak, erdőterületük ugyanakkor csekély. Nógrádban ezzel szemben mindössze 40 százalék a városi lakosság aránya, miközben sok az erdő, ami hozzájárul a fatüzelés elterjedtségéhez.

Így fűtik az új építésű otthonokat

A 2010 után épített lakások esetében már határozottabban érzékelhető az átalakulás. Az egyféle fűtőanyagot használó otthonok között továbbra is a vezetékes gáz áll az első helyen, 73 százalékos aránnyal. Az áram részesedése azonban már meghaladja a 19 százalékot, a fáé pedig 6 százalékra csökkent.

A területi különbségek az újabb ingatlanoknál is szembetűnők. Nógrádban az új házak 29 százalékában továbbra is fával fűtenek, Fejérben és Tolnában viszont az elektromos fűtésű új lakások aránya eléri a 28 százalékot. Szabolcs-Szatmár-Beregben az új otthonok 79,7 százaléka gázt, 8,7 százaléka pedig áramot használ fűtésre. Győr-Moson-Sopronban még magasabb, 80,7 százalékos a gáz részesedése, miközben a fáé mindössze 5,9 százalék.

Az új lakások körében három vármegyében marad 60 százalék alatt a gázfűtés aránya: Nógrádban 53,5, Tolnában 55,3, Somogyban pedig 58,9 százalék. Nógrádban a fa jelentős szerepe, Tolnában és Somogyban pedig az elektromos fűtés magasabb, 28, illetve 24,8 százalékos részesedése áll az alacsonyabb gázhasználat mellett.

A korszerű energetikai megoldások terjedése

A népszámlálás a modern berendezések elterjedtségéről is képet ad. A 2010 után épült lakások 17,1 százalékában működik napelem, 12,8 százalékában pedig hőszivattyú. Minden huszonharmadik ház mindkét technológiával rendelkezik.

A napelemes rendszerek Fejérben a legelterjedtebbek, 24 százalékos aránnyal. Hajdú-Biharban 23 százalék, Békésben és Csongrád-Csanádban pedig egyaránt 21 százalék ez az érték. A hőszivattyúk használatában Veszprém vezet 22 százalékkal, amelyet Tolna követ 20 százalékkal.

Szabolcs-Szatmár-Bereg mindkét összevetésben a mezőny végén szerepel: a napelemek aránya 14, a hőszivattyúké 7 százalék. Figyelemre méltó, hogy a lendületesen fejlődő Győr-Moson-Sopron szintén a sereghajtók között található, 14, illetve 8 százalékos értékkel.

Négy évtized változásai a fűtésben

Hosszabb időtávon vizsgálva szintén jól kirajzolódik a fűtési szokások átalakulása. Jelenleg az otthonok 64 százaléka egyetlen fűtőanyagot használ, 21 százalékuk többfélét alkalmaz, 15 százalékuk pedig távfűtéssel rendelkezik.

Az 1981 és 2000 között épült lakások körében a távfűtés még 20 százalékos részesedést ért el, az elmúlt két évtizedben építetteknél azonban már csak 4–5 százalékot tett ki. A többféle fűtőanyag használata ugyancsak ritkábbá vált: az ezredforduló előtti 25 százalékos arány a 2010–2020 között épült otthonoknál 17 százalékra mérséklődött.

Eközben egyre meghatározóbbá vált az egyetlen fűtőanyagra támaszkodó megoldás: a 2000 és 2010 között épített lakások esetében aránya már elérte a 75 százalékot. A gáz részesedése szintén ebben az időszakban tetőzött, 85 százalékon, majd 71–73 százalékra csökkent.

A fa szerepe fokozatosan visszaszorul: az 1981–2000 között épült otthonokra jellemző 24 százalékról előbb 12, majd 6 százalékra esett a részesedése. Az elektromos fűtés ezzel párhuzamosan egyre nagyobb teret nyer. Míg az 1981 és 2010 között épített lakásoknál mindössze 3 százalékos arányt képviselt, a 2010 után létesült otthonok esetében már 19 százalékot ért el.