MNB: alacsony marad az inflációs nyomás
Az aktuális inflációs jelentést csütörtökön tette közzé az MNB, ennek egyik legfőbb üzenete, hogy az inflációs nyomás a középtávon alacsony marad. Az MNB szerint rövid távon a novemberben várható, újabb hatósági energiaár-csökkentés (rezsicsökkentés) tovább mérsékli az inflációt.
A gazdaság helyzete javul, a gazdaság finanszírozási képessége továbbra is magas marad. Az inflációs várakozások, keresleti és a kínálati hatások egyaránt alacsony inflációs környezet fennmaradását támogatják. A fogyasztói árak emelésére csak korlátozott lehetőséget kínál, hogy a belső kereslet csak fokozatosan élénkül. A világpiaci folyamatokból megítélve az MNB várakozása szerint az importált inflációs nyomás is mérsékelt marad - mind a feldolgozott, mind a feldolgozatlan termékeknél. Az inflációs várakozások alakulása és a továbbra is laza munkapiaci kondíciók arra vezetnek, hogy a teljes horizonton alacsony maradhat a bérdinamika.
A legfrissebb inflációs jelentés azzal számol, hogy az export és az import gyorsulva bővül, a háztartások fogyasztása lassan nőni kezd, a beruházások visszaesése az idén lényegesen lassul és jövőre már 7,8 százalékkal nőnek.
Az export a tavalyi 2,0 százalék után az idén 3,4 százalékkal bővül, a növekedési ütem jövőre 5,3 százalékkal gyorsul, az import növekedési üteme az idei 3,3, százalékról jövőre 5,6 százalékra nő. A GDP 2013-as 0,7 százalékos bővülése jövőre 2,1 százalékra gyorsul. Az infláció az idén 2,0, jövőre 2,4 százalékot érhet el, a maginfláció az idei 3,5 százalékról 2014-re 3,8 százalékra nő.
A háztartások fogyasztása lassan bővülni kezd, a tavalyi 1,4 százalékos visszaesés után az idén 0,4 százalékkal, jövőre 1,2 százalékkal nő. A lakossági reáljövedelem a tavalyi 3,2 százalékos zsugorodás után 2013-ban 1,1 százalékkal, jövőre 1,0 százalékkal bővül.
A beruházások visszaesése mérséklődik, a tavalyi 3,7 százalék után az idén 1,3 százalékkal csökken, jövőre azonban már 7,8 százalékkal nő. A foglalkoztatottság tavalyi, 1,7 százalékos növekedési üteme az idén 0,8 százalékra lassul és ezen a szinten marad a bővülés jövőre is.
A folyó fizetés mérleg többlete az idén a GDP-arányában elérheti a 3,4 százalékot, jövőre 3,3 százalék lehet, a külső finanszírozási képesség az idén a GDP 6,6 százalékára nő, jövőre 5,5 százalékot tehet ki.
Elemzésében az MNB a gazdasági növekedés folytatódó, fokozatos javulására számít a következő negyedévekben. A növekedést rövidtávon továbbra is elsősorban az export vezetheti, mivel a nemzetközi konjunktúra lassú erősödése és legfontosabb külkereskedelmi partnerek keresletének bővülés várható, az új autóipari kapacitások termelésének felfutása pedig javíthatja az ország exportpiaci részesedését.
A növekedés szerkezeti egyensúlyának fokozatos javulását várja az MNB a lakossági reáljövedelmek növekedésétől, amely a belföldi kereslet élénkülését vonja maga után. A jövedelmek emelkedését az alacsony inflációs környezet, a közszféra egyes csoportjait érintő érdemi béremelések, valamint a munkajövedelmek közvetlen adóterheinek további mérséklése váltja ki. A fogyasztói kereslet élénkülése csak lassan következik be, mert a háztartások fogyasztási-megtakarítási döntéseiben a felhalmozott adósságok leépítése és a válság éveiben bizonytalanabbá váló munkapiaci kilátások miatt kialakult óvatossági megfontolások csak lassan oldódhatnak. Ebből eredően a megtakarítási hajlandóság fokozatosan csökkenhet, ám továbbra is magas szinten marad - prognosztizálja inflációs jelentésében a jegybank.
A beruházások növekedését elsősorban a dinamikusan bővülő, EU forrásokból megvalósuló állami beruházásoktól várja a jelentés, de hangsúlyozza, hogy az MNB növekedési hitelprogramja is lazíthatja a kis- és középvállalatok finanszírozási korlátait. A vállalatok beruházási aktivitása a meglévő kihasználatlan kapacitások és az egyelőre még bizonytalan keresleti kilátások mellett csak fokozatosan erősödhet, így a beruházások jelentősebb növekedésére csak 2014-től lehet számítani.
A munkaerőpiaci folyamatokat illetően a termelékenység javulásától elmaradó reálbér-dinamikát vár előrejelzésében az MNB, amit a laza munkaerőpiaci környezettel és az inflációs várakozások alkalmazkodásával indokol. Magyarázatként a jelentés felidézi, hogy mérsékelt keresleti környezet fegyelmezi az árazási döntéseket, ezért a vállalatok elsősorban bérköltségeik visszafogásával igyekeznek javítani jövedelmezőségüket. A keresleti kilátások fokozatos javulására a vállalatok kezdetben főként a munkaórák újbóli növelésével reagálhatnak, így a versenyszférában a
foglalkoztatás csak késve követheti a konjunktúra fordulatát.
Az MNB 0,1 százalékponttal mérsékelte hiányprognózisát korábbi előrejelzéséhez képest, legfrissebb, csütörtökön közzétett inflációs jelentése szerint az idén a GDP 2,6 százaléka lehet az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya. A deficit jövőre a GDP 2,9 százalékára nőhet a jegybanki becslés szerint az Országvédelmi Alap teljes törlését feltételezve. Aktualizált prognózisuk a júniusi inflációs jelentéshez képest 0,4 százalékpontos egyenlegromlással számol 2014-re, amihez jelentős mértékben hozzájárul, hogy figyelembe vették a nagy valószínűséggel bevezetésre kerülő népesedéspolitikai program becsült hatását (a GDP 0,3 százaléka értékben). Megjegyzi az MNB azt is: a 2013-as és a 2014-es hiány alakulását is kockázatok övezik. (MTI)
