Orbán: az adócsalóknak börtönben a helyük
Vágó Gábor arról érdeklődött a pártelnök-miniszterelnöknél, hogy támogatja-e a Fidesz az LMP által szorgalmazott parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, továbbá van-e terve a kormányoldalnak az adócsalások csökkentésére. Az adócsalókkal szemben a lehető legkeményebben fel kell lépni, ez alól senki sem bújhat ki, "lehet kicsi vagy nagy, magyar vagy nemzetközi cég", a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak - hangsúlyozta válaszában Orbán Viktor. Hozzátette, hogy akinek törvénytelenségről van tudomása, jelentse be, és a hatóságok ki fogják vizsgálni, "az erre szóló utasításokat ez esetben is megkapták". Az országgyűlési vizsgálóbizottságról a miniszterelnök azt mondta, hogy a politikai felelősség megállapítása akkor következhet, ha a hatóságok megállapítottak jogi felelősséget, ez a helyes sorrend.
Felhívta egyúttal a figyelmet arra, hogy a számvevőszék vizsgálja ellenőrzései során a jogszabályok betartását, valamint azt, hogy az adóhatóság a büdzsé érdekét szem előtt tartva járt-e el. A szocialista Gőgös Zoltán arról beszélt, az áfacsalási ügy is rámutat arra, hogy csökkenteni kell a visszaélési lehetőségeket, elsősorban a gyors felhasználású termékeknél. Ezért, mondta, meg kell győzni az Európai Uniót, hogy a cukor és a vas esetében is járuljon hozzá a fordított áfa bevezetéséhez. Ám az MSZP-s politikus szerint az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése is szükséges a visszaélések megszüntetéséhez. Orbán Viktor válaszul felidézte, hogy a kormány a gabonaszektorban már bevezette a fordított áfát, és a napokban a cukor esetében is jelezték ezt az igényt az Európai Bizottságnak. Januártól pedig az élő és a félsertés forgalmi adója csökken öt százalékra.
A kormányfő ugyanakkor jelezte: további áfacsökkentésre most nincs lehetőség. Amit a gazdaság megtermelt, elköltöttük a kiskeresetűek adókedvezményére, a munkahelyvédelmi akciótervre, a gyed extrára és a húszszázalékos rezsicsökkentésre - mondta, hozzátéve, áfacsökkentésre akkor lesz mód, ha a gazdaság nagyobb ütemben nő, mert hitelből többé nem finanszíroznak szociális kiadásokat. Ezért, javasolta, később térjenek vissza erre. Egyúttal megemlítette: az élelmiszerek most 27 százalékos áfakulcsát a szocialista kormányok emelték fel 12-ről 25 százalékra. A Jobbik elnök-frakcióvezetője az amerikai lehallgatási botránnyal kapcsolatban tett fel kérdést a kormányfőnek. Vona Gábor arról érdeklődött, mikor állhat fel az üggyel foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság.
Orbán Viktor megígérte egy olyan vizsgálóbizottság létrehozását, amely a külföldi befolyásolási kísérletek felderítésével foglalkozik. Az ugyancsak jobbikos Volner János azt mondta: a Fidesz a vállalkozásoknál ígért egymillió új munkahelyet, nem arról volt szó, hogy Magyarország az egymillió közmunkás országa lesz. Ezzel szemben csökkent a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók száma, a kormány pedig a foglalkoztatottsági adatokat kozmetikázza a közmunkaprogramokkal, amelyekben a hat órát dolgozók 37 ezer forintot keresnek. A miniszterelnök azt mondta: minden adat szerint nőtt a versenyszférában alkalmazottak száma a kormányváltás óta.
Szerinte a jobbikosoknak "a magyar realitásokról nagyon kevés fogalmuk van", ha azt gondolják, hogy a közmunkások nagy részét tudnák alkalmazni a vállalkozások. Úgy fogalmazott: a téli közmunkaprogramban írni, olvasni és alapvető civilizációs normákra tanítják a résztvevőket. Ezek az emberek nem fognak laboratóriumban, fehérköpenyes munkát végezni, de a kormány lehetőséget tud nekik arra, hogy a segély helyett munkabérből éljenek, és ezért megbecsülést érdemelnek - jelentette ki. Szél Bernadett (LMP) a kormány nukleáris fejlesztési terveiről kérdezett. Firtatta, hogy miért Japánban beszélt minderről a miniszterelnök, technológiai segítséget várva, miközben az ázsiai országban máig nem sikerült elhárítani "az egész bolygót fenyegető nukleáris katasztrófát". Rákérdezett arra is, milyen felhatalmazás alapján jár el ebben az ügyben a kormány.
Orbán Viktor közölte: egy 2009-ben 95 százalékos többséggel elfogadott országgyűlési határozat előzetes elvi felhatalmazást adott arra, hogy megkezdjék a paksi atomerőmű új blokkjainak építéséhez szükséges előkészületeket, így emögött összpárti konszenzus van. Szél Bernadett azt mondta, a kormányfő "teljes tévedésben van", mert a határozat nem a bővítésre ad lehetőséget, csak a lehetőség felmérésére, a lakosság 62 százaléka (orosz részévétel esetén 70 százaléka) pedig elutasítja a paksi bővítést. Viszonválaszában a kormányfő az EU energiaügyi biztosát idézte: az atomenergia-mentes áramellátás Európában nem kivitelezhető.
Az MSZP-s Lukács Zoltán arról faggatta a miniszterelnököt, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt egy olyan cég építette át, amelynek tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett offshore társaság. Válaszában Orbán Viktor elmondta, a kormányzati munkát végző szervek egy épületben történő elhelyezése évi százmillió forint megtakarítást hozhat. Az átépítést végző cég magyar jogi személy, magyar cégnyilvántartásban szerepel, tevékenysége után Magyarországon adózik. A vállalat tulajdonosa valóban egy Cipruson bejegyzett cég, ami a közbeszerzési törvény szerint kizáró oknak minősül. A vizsgálat ugyanakkor megállapította, hogy a kivitelező semmilyen munkára nem szerződött le külföldi céggel, saját anyavállalatával sem - ismertette. (MTI)
