Orbán: azért dolgozunk, hogy az ország ne váljon gyarmattá
A kormányfőt kérdező jobbikos Balczó Zoltán felszólalásában idézte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatát, mely szerint az a kiigazítás, amit Brüsszel legutóbb kért Magyarországtól, méltánytalan, szükségtelen, igazságtalan, de a kabinet teljesíti. Ennek alapján az ellenzéki képviselő azt kérdezte, hogy a miniszterelnök szerint rendelkezik-e a kormány gazdasági-költségvetési kérdésekben a szükséges szuverenitással vagy "a gyarmati helyzetünket tudomásul véve hozza meg végső döntéseit".
Reagálásában Orbán Viktor emlékeztetett a békemenetre, amely egy "Nem leszünk gyarmat" feliratú molinót vitt maga előtt a tavalyi felvonuláson. "A békemenettel teljes egészében egyetértek, és a mi munkánk arra irányul, hogy Magyarország valóban ne váljon gyarmattá" - mondta a kormányfő. Szavai szerint egy ország akkor válik gyarmattá, ha eladósodik, a szocialisták pedig ilyen helyzetbe hozták Magyarországot, amely így elveszítette függetlenségét. "A helyzet azonban ma úgy fest, hogy Magyarország képes megállni a saját lábán" - emelte ki, hozzátéve, hogy kormánya minden eddigi tette "nem befelé vitt, hanem kifelé hozott bennünket a gyarmati sorból".
Hangsúlyozta, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés érdekében zajló küzdelem a magyar emberek pénzéért folytatott harc. "Mindannyian nagy elismeréssel kell, hogy adózzunk a magyar emberek erőfeszítéseinek, amelyek lehetővé tették azt, hogy a kormány - jó reményeim szerint - még ebben a félévben kihozza hazánkat a túlzottdeficit-eljárás alól" - fogalmazott a miniszterelnök.
A szocialista Szekeres Imre arról kérdezte Orbán Viktort, mit kíván tenni a kormány a Tisza-völgyben élő 1,6 millió ember árvízi biztonsága érdekében. Az ellenzéki politikus szerint sem az első, sem a mostani Orbán-kabinet nem tett semmit az árvízi védekezésért, egyetlen tározó építését sem fejezték be. Képes-e a kormány arra, hogy legalább a megtervezett tározókat megépítése? - tette fel a kérdést.
Válaszában a miniszterelnök egyebek mellett a szolnoki gátépítésre hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy ugyan van még tennivaló, ám az a kijelentés, hogy a kormány nem tett semmit, komolytalanná tette a feltett kérdést. Jelezte: 2010 óta Magyarország 250 milliárd forintot költött árvízi védekezésre, gátak megerősítésére és víztározók építésére. Magyarországon ma mindenki biztonságban van, az árvízi védekezéshez szükséges létesítmények és források korlátlanul rendelkezésre állnak - jelentette ki Orbán Viktor.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) bírálta a devizahitelesek érdekében tett intézkedéseket, mint mondta, az árfolyamgáthoz például a jogosultak alig egyharmada csatlakozott. Szerinte mindez csak "tüneti kezelés", és nehezíti, hogy később a bíróságon megtámadják a hitelesek az alapszerződéseiket. Azt kérdezte: mi vár a károsultak azon kétharmadára, több mint 600 ezer ügyfélre, akiknek nem nyújtott segítséget az állam és egyedül küzdenek a bankrendszerrel szemben.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában felsorolta a kormány eddigi intézkedéseit, amelyeket a devizahitelesek érdekében hozott, a többi közt azt, hogy bevezették a kényszerértékesítési kvótarendszert, egyes hiteleseknek pedig kamattámogatást nyújtottak.
A miniszterelnök nem tartotta kevésnek az árfolyamgát rendszerébe bekapcsolódók 150 ezres számát, és hangsúlyozta: ezek az emberek évente mintegy 175 ezer forintot spórolhatnak. Beszámolt arról is: keresték a módszereket arra, amellyel a hitelesek másik kétharmadát is helyzetbe hozhatják, ezért kezdeményezték az árfolyamgát határidejének eltörlését, a belépés folyamatossá tételét. Közölte még: azokon kell segítenie a kormánynak, akiket a szocialisták hoztak ilyen helyzetbe.
Volner János (Jobbik) a jegybankelnök által meghirdetett 250 milliárd forintos hitelprogramról szólva közölte: egyszerű, kétkezi munkát végzők számára ígérték a hiteleket, szerinte azonban tőkeerős, külföldi tulajdonú cégeknek nyújt majd segítséget a nemzeti bank. Úgy vélte: ezt bizonyítja, hogy a hitelösszeg határát nemrég 3 milliárd forintra emelték. Közölte: a kormánynak is van lehetőség arra, hogy kikényszerítsék: a kis és közepes vállalkozásokhoz jussanak el a hitelek.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában közölte: a kormány és a nemzeti bank egymástól el vannak választva, a miniszterelnöknek sem beleszólása, sem a jegybank tevékenységének ismertetésére vagy értékelésére nincs lehetősége. Mint mondta, a jegybankelnök programjának szerinte az volt a program üzenete: olyan körülmények között indítják, amikor nem világos a vállalkozói igény.
Emlékeztetett arra, hogy Matolcsy György arról is beszámolt: ha kimerülne a keret, értékelni fogják a tapasztalatokat, és ha kell újabb keretet nyitnak. A miniszterelnök ezért nem látta annak veszélyét, hogy a keret kimerülésével a lehetőségek is elfogynának.
Közölte azt is: a jegybankelnök valószínűleg nem egyszerre akar hatalmas összeget a piacra zúdítani, hanem 250 milliárd forintos csomagokban. A kormányfő beszámolt a kabinet eddigi, a kis- és közepes vállalkozások érdekében hozott intézkedéseiről.
A szintén jobbikos Baráth Zsolt kérdésében arról beszélt: nemrég cigány származású brutális gyilkosokat engedtek szabadon a börtönből, mert négy év alatt nem tudták őket elítélni, illetve egy másik ügyben pedig a szintén cigány elkövető büntetését enyhítették. Kifejtette: ennek ellenére a Honvédelmi Minisztérium 2011-ben katonai túlélőtábort hirdetett cigány fiataloknak, 2013-ban pedig az Országos Roma Önkormányzattal közösen hirdettek esélyegyenlőségi tábort, ahol igazi speciális katonai programban vehetnek részt az érdeklődők, Szolnokon pedig ökölvívó akadémiát indítottak cigány fiataloknak. A jobbikos politikus feltette a kérdést: mire készítik fel a cigány fiatalokat és a magyarokat miért nem, illetve mi a célja a kormányzatnak ezekkel a programokkal?
Orbán Viktor válaszában elmondta: nem elfogadható az a helyzet, hogy bármilyen törvényi korlát miatt nem születnek meg megfelelő pillanatban a szükséges bírósági ítéletek és szerinte az államnak igenis felelőssége, hogy a bűncselekmények elkövetőivel szemben kellő időben, megfelelően méltányos, elrettentő erejű, megfelelően szigorú ítéleteket kell hoznia. Hangsúlyozta, hogy az ehhez szükséges törvénymódosítások hamarosan az Országgyűlés elé kerülnek.
Szerinte ugyanakkor az igazi kérdés, hogy "hogyan gondolkodjunk a cigány fiatalokról". Úgy fogalmazott: "Magyarország a saját sírját ássa, amikor egy ilyen jelentős lélekszámú, hátrányos helyzetű, etnikailag kisebbséghez tartozó csoportról lemond" és kizárólag veszélyként és közbiztonsági kérdésként tekint rá. Elmondta: minden javaslatot szívesen fogad a kormány ebben a témában. Leszögezte ugyanakkor: gazdasági lehetőségként és munkaerő-tartalékként is tekint a kormány a cigány honfitársainkra. Hangsúlyozta: az ökölvívó szövetség egyetértett abban, hogy van értelme a sporton keresztül integrálni a roma fiatalokat. (MTI)
