Ángyán József: fel kell számolni az agráriumban működő „maffiahálózatokat”

Ángyán József úgy fogalmazott, hogy „a háttérből még mindig irányítják a folyamatokat azok a maffiahálózatok, amelyek az elmúlt 60 évben szerveződtek és telepedtek rá a mezőgazdaságra”. Ezek felszámolását szívósan végig kell vinnie a kormánynak és a szaktárcának – hangsúlyozta. Nehezen kezd mozdulni a Nemzeti Földalap is, még mindig nincsen meg teljes egészében az a szerződéslista, amelyből kideríthető lenne, hogy kik és milyen feltételekkel használják az állami földeket.

Annyi azonban már látszik, hogy mintegy 180 tőkés társaság kezében van a teljes terület 80 százaléka - állította az államtitkár, aki szerint e téren is „masszív ellenőrzésre van szükség”. A visszaélések felelőseit el kell számoltatni és "elő kell venni" a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azon ellenőreit, akik asszisztáltak e helyzet kialakulásához.

Rámutatott: az ágazat talpra állítása és versenyképessé tétele érdekében újra meg kell teremteni annak szuverenitását. Alapvetően ugyanis nem a támogatás, hanem a piac hiányzik ma a magyar gazdáknak, akik saját szektoruk teljes vertikumából mindössze 10 százalékban részesülnek, ami kevés a megélhetéshez. „Engedve a külföldi tőke és az unió nyomásának eladtuk a feldolgozóiparunkat és a kereskedelmünket” – fogalmazott Ángyán József jelezve: a készülő Nemzeti Agrárstratégia a minőségi termelés, a kis- és közepes gazdaságok megerősítése és a hungarikumok védelme, támogatása mellett a magyar mezőgazdaság önállóságának megteremtéséről szól.

Ennek jegyében egy készülő rendelet előírja majd: kizárólag az tekinthető magyar terméknek, amely legalább 95 százalékban hazai alapanyagokból készült. Emellett szükség van saját pénzintézeti hálózat – gazdabankok – létrehozására és az agrárkamara megerősítésére is – húzta alá a politikus. Utóbbi kapcsán rámutatott, hogy mielőbb létre kell hozni az érdekérvényesítés intézményi kereteit. A parlament és a kormány mellett a kamara az új struktúra harmadik, meghatározó pillére lesz, amely alanyi jogon 180 ezer, potenciálisan azonban több százezer tagot tömöríthet.

Az új kamarai törvény települési mezőgazdasági bizottságokat hív életre, a kamara megyei elnökségei pedig 20 tagból állnak majd. Az államtitkár emellett a vidékfejlesztés érdekében tervezett intézkedések legfontosabbjai között említette a helyi értékesítési lehetőségek újraélesztését, amelyet jelentős pályázati forrásokkal kíván támogatni a kormány. Figyelemre méltó kezdeményezésnek nevezte a – Magyarországon Sopronban kísérleti jelleggel működő - helyi pénz bevezetését, amelynek célja, hogy a helyben megteremtett értéket ne lehessen kivonni a rendszerből.

Utalt arra is, hogy a gazdálkodók életpálya-modelljén belül - várhatóan 25-50 évre, örökölhető jogként – a mezőgazdaságot hivatásul választó fiatal párokat földhöz juttatják és a külterületekre vonatkozó építési szabályok átalakításával megkönnyítenék a tanyák létrehozását is. A fórumon Jakab István, a Magosz elnöke bejelentette: megszületett az első precedens értékű bírósági ítélet a termelők vis maior igényeinek érvényesítése kapcsán. Szólt arról is: a tavasz beköszöntével elengedhetetlen szükség van arra, hogy - az osztrák példához hasonlóan – a tárca és az érintett hatóságok segítsék a gazdák közúti közlekedését. (MTI)