Orbán: folytatódik a keleti nyitás
"Megpróbáljuk azt a keleti nyitást, amit megindítottunk az elmúlt egy év során gazdasági kapcsolatrendszerünkben, továbbvinni. Kína, Dél-Korea és Japán egyre felértékelődő gazdasági és kereskedelmi partnerei lesznek Magyarországnak" - mondta az MTI-nek a miniszterelnök a francia fővárosban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség szünetében.
Az OECD-nek a válságkezelésről folytatott kerekasztal-beszélgetését illetően a miniszterelnök elmondta: partnerei elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy "a magyar gazdaságpolitikai fordulatot" hogyan tudja a kormány tényleges változásokká tenni, "és nem csak beszélni róla, ahogy ez a politikusokkal gyakran történik". A miniszterelnök meglátása szerint Európa elmúlt száz éve három szakaszra tagozódik: a háborús gazdaság és a háborús társadalmak kora után létrejött a jóléti társadalom és a jóléti gazdaságok kora, s "most az a kérdés, hogy sikerül-e Európának a világ többi részét követve átalakítani a gazdasági és a társadalmi rendszerét munkaalapú gazdasággá és társadalommá. Magyarország ezen az úton jár: vannak már sikereink, de még nagyon sok gonddal is szembe kell néznünk" - fejtette ki Orbán Viktor.
Véleménye szerint az eladósodottság és a munkanélküliség két olyan jelentős probléma, amelyek nem egyszerűen kihívást, hanem "ellenséget" jelentenek a kormány számára. "A reformnyelvet tegyük félre és beszéljünk egyenesen" - hangsúlyozta. Hozzátette: "ha mi nem győzzük le ezeket az ellenségeket, akkor ők fognak legyőzni bennünket. Ez a tétje a magyarok számára a 2011-es esztendőnek, amely Magyarország megújításának és átszervezésének az éve". A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy "egy országot nem lehet átalakítani az emberek közreműködése és támogatása nélkül".
Ehhez a politikusoknak meg kell találniuk azokat az eszközöket, amelyekkel kialakítható egy olyan "közakarat", amely odaáll a társadalom átalakításának terve mögé. Ilyen eszközként jelölte meg a miniszterelnök az új alkotmányt és a nemzeti konzultációk rendszerét, amelynek a révén az emberek megnyerhetők az átszervezésekhez szükséges közös munkához. A párizsi székhelyű szervezet jelentőségéről Orbán az MTI-nek kifejtette: olyan háttérintézményről van szó, ahol "a nyugati világ összeadja azt a tudást, ami alapján a piacgazdaságra, a szabadságra, az emberi jogokra és a demokráciára építő gazdaságpolitikák sikeresek lehetnek a világon".
Elárulta, hogy amikor nagyon elakad és otthon már nem talál "intellektuális támaszt", akkor felhívja Mikola István OECD-nagykövetet és bekéri a szervezet anyagait, az egészségügyi reformról, a munkaerőpiac átalakításáról, a közmunkák megszervezésének rendjéről, foglalkoztatáspolitikai eszközökről vagy a költségvetési hiány leszorításáról. "Itt minden kérdésre vonatkozóan összegyűjtik a nyugati világ legjobb tapasztalatait. A legjobb gyakorlatok könyve című dokumentumból meg lehet nézni, hogy mi az, ami a magyar ember karakteréhez, gondolkodásmódjához illeszkedik, s az Magyarországon módosításokkal megvalósítható" - tette hozzá.
