Ideje a korrekciónak a forintpiacon
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó szakértői befektetőknek összeállított térségi devizapiaci áttekintésükben úgy fogalmaztak, hogy a piac már alkalmazkodott a "3 százalék alatti jegybanki kamat világához", ezért a figyelem már nem is az enyhítési ciklusra összpontosul. Ehelyett azt kell észrevenni, hogy a reálértéken számolt hozamelőny-kínálat a forintot vonzóvá teszi a felzárkózó térségi társdevizákkal összehasonlítva - áll az elemzésben.
Mindemellett az idei év kezdete óta "szétkapcsolódás" figyelhető meg az euró forintárfolyama és a Budapesti Értéktőzsde teljesítménye között is, pedig a tőzsdeindex mozgása általában szoros korrelációban van az euró-forint devizapároséval - hangsúlyozzák az RBS elemzői. Mindezek alapján úgy vélik, elérkezhetett a korrekció ideje, és a forintnak van erősödési mozgástere. Az "említésre méltó" kockázatok közé sorolták ugyanakkor az esetleges további közműdíj-csökkentést, amelynek nyomán véleményük szerint "igencsak fókuszba kerülne" a defláció lehetősége Magyarországon.
A deflációt a meglévő adósságállomány reálköltségeinek növekedése mellett a közgazdaságtan azért is veszélyes jelenségnek tartja, mert a kialakuló deflációs várakozás - vagyis a fogyasztói árak hosszú távú további csökkenésének valószínűsítése - a fogyasztási kiadások halasztásához vezethet, ami tovább mélyítheti a deflációt, emellett lassíthatja, vagy akár tartós recesszióba is sodorhatja az érintett gazdaságot. Más nagy londoni házak ugyanakkor hosszabb távon inkább a magyarországi infláció jelentős gyorsulásával számolnak.
A BNP Paribas bankcsoport szakelemzőinek e héten ismertetett, felülvizsgált prognózisa szerint a tavalyi utolsó hónapokról már rendelkezésre álló mérőszámokból úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság 2010 vége, sőt talán 2006 óta nem tapasztalt ütemben növekszik, és az előremutató indikátorok a növekedés "boom-szerű" további gyorsulására vallanak. Ennek alapján a ház most már 2,5-3 százalék közötti GDP-növekedést vár Magyarországon 2014 egészében az általa eddig érvényben tartott, 2,2 százalékos idei növekedést valószínűsítő prognózis helyett.
A cég szakértői szerint ebben a környezetben az MNB enyhítési ciklusa a közműdíj-csökkentések teremtette alacsony infláció közepette is eltúlzottnak minősíthető. Közölték: a közműdíj-csökkentések teremtette szintetikus dezinfláció korszakának lezárulta után "növekvő és nem jelentéktelen" kockázatát látják az infláció meredek megugrásának 2015-ben. A BNP Paribas szerint ennek figyelembevételével az MNB-nek akár 2015 elejétől ismét szigorítania kell monetáris politikáját annak megakadályozására, hogy az infláció jelentősen túlfusson a 3 százalékos célszinten.
Ezt más nagy londoni házak is jósolják, bár a monetáris szigorítás kezdetének várható időpontjáról eltérnek a vélemények. A Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzőinek jelenleg érvényes előrejelzése az, hogy a gazdasági növekedés és az infláció várható egyidejű gyorsulása miatt a magyar jegybank 2014 vége felé kamatemeléseket hajt végre. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport szakértői ugyanakkor lefelé módosított idei magyarországi inflációs előrejelzésük alapján 2015 közepére tolták ki az MNB első kamatemelésének időpontját valószínűsítő prognózisukat. (MTI)
