Az idei év mérlege: több közbeszerzés, kevesebb értékben

Az idei közbeszerzési eljárások száma várhatóan 10.750 lesz, 62,6 százalékkal több, mint tavaly. Ugyanakkor az eljárások értéke 1.450 milliárd forintot tesz ki, ami viszont csak 80,1 százaléka a múlt évinek. Az idén is az építési beruházások domináltak, részesedésük az eljárások számából 40, míg az értékéből 55 százalék körüli lesz.

A szolgáltatások és az árubeszerzések egyaránt 30-30 százalékkal részesednek az eljárások számából, míg az értékéből 20-20 százalék jut rájuk. Az építési- és szolgáltatási koncessziós eljárások részesedése várhatóan az idén is 1 százalék alatt marad, hasonlóan a múlt évihez. A közbeszerzési törvény módosítása - a közösségi szabályozást tiszteletben tartva - az idén szeptember 15-től hozott olyan új szabályokat, amelyek hatékonyan képesek támogatni a hazai vállalkozások részvételét a közbeszerzési eljárásokban.

Az elnök kiemelte azt, hogy árubeszerzések és szolgáltatás-megrendelések esetén nettó 25 millió forint alatt, építési beruházások esetében pedig nettó 80 millió forint alatt, az ajánlatkérők nem kötelesek hirdetményt megjelentetni az eljárásaikról. Elegendő, ha közvetlenül legalább három ajánlattevőt felhívnak az ajánlattételre. Így az ajánlatkérők lehetőséget kaptak arra, hogy helyi - hazai - vállalkozásokat kérjenek fel ajánlattételre. A kis- és középvállalkozások támogatása szintén bekerült a szeptemberi módosításokba.

A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a tőkeerős és a közbeszerzési szabályok terén felkészültebb, nagyobb cégekkel szemben ezek jóval kisebb eséllyel tudnak indulni és nyerni a közbeszerzési eljárásokban. Példaképpen kiemelte az elnök azt, hogy, bizonyos feltételek teljesülése esetén az újonnan piacra lépő vállalkozások is tehetnek ajánlatot, illetve hogy lényegesen csökkentek az ajánlattétel adminisztrációs terhei. A közbeszerzés folyamatáról az elmúlt néhány év során a közvélekedésben olyan kép alakult ki, hogy az nem mentes a korrupciótól.

Az elnök szerint a szeptemberi módosítások számos ponton igyekeztek a törvényt úgy alakítani, hogy a korrupció lehetőségét a minimálisra szorítsák. Ezek közül kiemelte azt, hogy a 2010. szeptember 15. után indult közbeszerzésekben kamarák és érdekképviseleti szervezetek is kezdeményezhetnek előzetes vitarendezési, illetve jogorvoslati eljárást. Megemlítette az ajánlatkérők azon törvényi kötelezettségét is, miszerint, ha az általuk lefolytatott eljárás során a versenytörvény megsértését észlelnék, kötelesek azt jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.

A korrupció elleni küzdelmet a Közbeszerzések Tanácsa kiemelten fontos feladatának tartja, ezért annak visszaszorítását célzó javaslataival támogatja a jogalkotást - tette hozzá az elnök. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2008-ban 155 esetben, összesen mintegy 383 millió forintnyi, 2009-ben 160 esetben, összesen 346 millió forintnyi, idén pedig 150 esetben, összesen 278 millió forintnyi bírságot szabott ki.

A nem túl jelentős mértékű csökkenés oka elsősorban az, hogy idén január elsején úgy módosult a közbeszerzési törvény, hogy ha jogorvoslati eljárás indul, akkor a szerződést nem lehet megkötni mindaddig, amíg a jogorvoslat be nem fejeződik. Így a jogsértések jelentős része reparálható, amely - elsődlegesen a kisebb értékű közbeszerzések, illetőleg a kisebb súlyú jogsérelmek esetében - nem indokolja a bírság kiszabását.