100 éves a magyar papíripar egyik fellegvára:1923 óta működik a csepeli papírgyár

Magyar szaktudás 100 éve a nemzetközi élvonalban

„Csepel Duna ucca 22. (...) Sürgönycím: Nemepapirus Csepel. Munkáslétszám: 150, Gőzerő: 600 HP. Gyárt: Író-nyomó és csomagolópapírokat, hullámpapírt, lemezt és összerakható hullámlemez dobozokat, chromó színes és tarkapapírt” – olvashatjuk Dr. Koffer Károly 1926-ban kiadott Magyar gyáripari és üzemi címtárában a Neményi Testvérek Papírgyár Rt. címszó alatti bejegyzést az akkor harmadik éve működő csepeli üzemről. Azóta persze „sok víz lefolyt már a Dunán”, de a magas minőségű papíripari tevékenység azóta is a csepeli telephely sajátja.

„A csepeli papíripar már 100 éve is modern technológiát képviselt, és ez a magas szintű szakmaiság azóta is jellemzi az üzemet. A magyar szakemberek generációkon átívelő tudása – számos munkavállalónk 20, 30, 40 éven át dolgozott vagy dolgozik ma is az üzemben – komoly értéket jelent – mutatott rá Dennis Belkovsky, a Dunapack Kft. ügyvezető igazgatója, amelynek berkeiben ma a csepeli gyár működik. – A hullámpapír és a belőle készülő hullámtermékek, csomagolóanyagok előállítása mindvégig fontos szerepet játszott az elmúlt évszázadban, így az idén centenáriumot ünneplő csepeli gyár nemcsak az iparág egyik közép-európai bölcsője, de legfontosabb bázisa is Magyarországon.”

Túlélve az évszázad történelmi viharait

A II. világháborút és az államosítást követő évtizedekben a Csepeli Papírgyár történetét olyan mérföldkövek jellemezték, mint az 1966-ban átadott új finn, szintén hullámalappapírt előállító papírgép, amely hazánkban először korszerű automatikus vezérléssel működött. A hullámtermékek népszerűsége a rendszerváltás után is tovább ívelt felfelé: a privatizációt követően az új tulajdonoson, az osztrák hátterű Prinzhorn Csoporton keresztül még több piac nyílt meg az immár Dunapack néven működő csepeli gyár előtt. A vállalatcsoport a korszerűsített technológiát ötvözte a magyar szakemberek kimagasló tudásával, így a csepeli leánycég ma is az ország és a régió vezető szereplője.

A papírgyártás és a hullámtermékek előállítása 1993-tól szervezetileg, majd földrajzilag is kettévált: 2009-től teljes egészében a cégcsoport dunaújvárosi gyárában készül a hullámalappapír Európa egyik legkorszerűbb, leghatékonyabb és leginkább környezetbarát papírgépén.

„Noha az utóbbi másfél évtizedben Csepelen papírt már nem gyártunk, hullámtermékeket máig készítünk ezen a patinás helyszínen – immár a kor színvonalának megfelelő modern és energiatakarékos gépeken. Összességében sokkal kevesebb energiát, vizet használunk, és szinte kizárólag újrafeldolgozott anyagokból készülnek a csomagolóanyagok, dobozok. Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen módon mi is hozzájárulunk Magyarország egyik legjelentősebb, az elmúlt száz évben megszakítás nélkül működő ipari üzemének történetéhez” – mondta el Dennis Belkovsky.

A körforgásos gazdaság bástyája: 100 év tudás minden dobozban

Az utóbbi évtizedek markáns változása a körforgásos gazdaság elterjedése volt, amelynek lényege, hogy az egyszer kitermelt nyersanyagok – például faanyag – minél tovább maradjanak a gazdaság körforgásában, így csökkentve a felhasznált természeti erőforrások mennyiségét. A papíripar világbajnok az újrafeldolgozásban, és azon belül is kiemelkedik a hullámpapír-iparág, amely élen jár a körforgásos gazdaság megvalósításában.

Csepelen már az 1980-as évek óta használnak hulladékpapírt, és mára a Prinzhorn Csoport hazai leányvállalatain keresztül a teljes ipari körforgás megvalósul hazánkban: többek között a Dunapack Packaging egyik testvérvállalata, a Hamburger Recycling Hungary Kft. gyűjti be a Magyarországon keletkező papírhulladékot, a dunaújvárosi Hamburger Hungária Kft. pedig ebből (plusz import papírhulladékból) évente 700 ezer tonna hullámalappapírt gyárt, amelyből korszerű csomagolási megoldásokat készít a Dunapack Kft. a tavaly átadott dunavarsányi és az idén százéves csepeli gyárában. Ezeket a megoldásokat aztán több ezer magyar vállalkozás használja fel termékei csomagolására.

A hullámpapíripar termékei messze a legnagyobb arányban körforgásban maradó csomagolások az EU-ban és Magyarországon is, 90% körüli újrafeldolgozási aránnyal és újrafeldolgozott alapanyag-tartalommal, ezzel nagyban hozzájárulnak Magyarország természeti értékeinek megőrzéséhez. Mindebben Csepel is szerepet játszik, így nemcsak patinás gyár, hanem az ország zöld gazdaságának egyik motorja is.

Beköszöntött az okosdobozok kora: ahol a kevesebb tényleg több

Az elmúlt 100 évben sok minden változott: míg korábban a csomagolóanyagok fő feladata a termékek védelme volt, ma már ez csupán egy a sok közül – a doboz része a dizájnnak, a termék imázsának is. Másrészt a csomagolás az ellátási láncokban, a logisztikai és termékkezelési folyamatokban javíthat a hatékonyságon, hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez. A „polckész” dobozok gyártásával azonnal az áruházi polcokra kerülhet a termék, ez az árufeltöltés idejét akár 50%-kal is csökkentheti. A szállítás és logisztika terén is megjelent az innováció, így a mérnökök azt is modellezik, hogy miként lehetne minél több terméket minél kisebb helyen, minél kevesebb papíranyagot felhasználva raklapra helyezni és elszállítani. Ezen a téren a korábbiakhoz képest mára 40%-kal jobb helykihasználtságot sikerült elérni. E fejlesztések mögött jelentős mérnöki, kutatói és elemző munka áll, és már 1%-os hatékonyságjavulás is hatalmas költségcsökkentést eredményezhet a logisztikában.