Trump kicsinálná az amerikai hitelkártya piacot a 10%-os kamatplafonnal
Donald Trump ezt legfeljebb 10 dollárra szorítaná le, és szombaton jelezte, hogy kész együttműködni a demokratákkal a kamatplafon elfogadásáért. A bankok szerint a korlátozás éppen azok számára nehezítheti meg a hitelhez jutást, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.
„Én megtenném. Rengeteget kerestek ezek a hitelkártya-társaságok” – mondta az amerikai elnök november 21-én a Fox News Saturday in America című műsorában. Trump már a 2024-es elnökválasztási kampányban megígérte a hitelkártyakamatok korlátozását. Most azért kerülhet újra napirendre az ügy, mert a következő kongresszusban a képviselőház és a szenátus irányítását egyaránt a demokraták veszik át. Több vezető politikusuk régóta sürgeti a kamatplafon bevezetését.
Mit jelentene a 10 százalékos kamatplafon egy családnak?
A New York-i Federal Reserve augusztusi felmérése szerint az amerikai hitelkártyák mediánkamata 22,2 százalék körül alakult. Ha valaki egy éven át átlagosan 5000 dollárnyi tartozást görget maga előtt, ezen a kamatszinten egyszerű számítással körülbelül 1110 dollár az éves kamatterhe.
Tízszázalékos kamat mellett ugyanez 500 dollár lenne. A különbség évi 610 dollár, változatlan tartozást feltételezve, a díjakat és a kamatos kamatot figyelmen kívül hagyva.
Országos szinten ennél jóval nagyobb a tét. A Trump kampányígéretét vizsgáló kutatók becslése szerint évente mintegy 100 milliárd dollárnyi kamatkiadást takaríthatnának meg az amerikaiak, ha életbe lépne a 10 százalékos felső határ. A kutatók számításai szerint a hitelkártya-üzletág nyeresége jelentősen csökkenne, de az ágazat így is nyereséges maradna.
A bankok a kártyák visszavonását is kilátásba helyezték
Trump 2026 januárjában, a háztartások megélhetési költségeinek mérséklését célzó program részeként már elővette a javaslatot. A bankok és a hitelkártya-kibocsátók azonnal tiltakoztak. Érvelésük szerint a kamatplafon miatt az alacsonyabb jövedelmű vagy gyengébb hitelminősítésű ügyfelek egy részének megszüntethetik a kártyáját.
Visszafoghatják a vásárlások után járó pénzvisszatérítéseket és más kedvezményeket is. A jutalmak szűkülését a javaslat hatásait vizsgáló kutatók is elképzelhetőnek tartják.
A vita csaknem kétszázmillió embert érinthet. Az amerikai pénzügyi fogyasztóvédelmi hivatal adatai szerint 2024-ben mintegy 195 millió amerikainak volt hitelkártyája, és abban az évben összesen 160 milliárd dollár kamatot számítottak fel nekik. A New York-i Fed adatai alapján az amerikaiak hitelkártya-tartozása 2025 harmadik negyedévében megközelítette az 1230 milliárd dollárt.
Elizabeth Warren és egy republikánus szenátor is lépne
A republikánus többségű kongresszusban Trump kezdeményezése alig mozdult előre. A januárban hivatalba lépő új kongresszusban viszont éppen az elnök egyik legismertebb politikai ellenfele lehet a javaslat szövetségese. Elizabeth Warren, Massachusetts demokrata szenátora, a szenátus bankügyi bizottságának várható következő elnöke így reagált az interjúra: „Szabjunk felső határt a hitelkártyakamatoknak, hogy pénzt takarítsunk meg az amerikaiaknak.”
A képviselőház pénzügyi szolgáltatási bizottságában dolgozó kaliforniai demokrata képviselő, Maxine Waters szintén támogatja a kamatok korlátozását. A republikánus oldalon Josh Hawley missouri szenátor már többször benyújtott erre vonatkozó javaslatot. Trump nyilatkozata után az X-en saját törvénytervezetének elfogadását sürgette.
A 10 százalékos kamatplafon továbbra is javaslat. Trump szombati kijelentésével annak nyílt új politikai esélye, hogy az elnök és a demokrata többségű kongresszus közösen vigye keresztül azt, ami saját pártjának többsége idején elakadt.