15 milliárd eurónyi forráshoz juthatnának a régió cégei saját forgótőkéjükből
2013. 12. 03. 11:00
Jelentős mennyiségű, 15 milliárd eurónyi forrás áll lekötve a régió cégeinél a forgótőke állományban. A folyamatok optimalizációjával a térség cégei bevételeik akár 10 százalékát is felszabadíthatnák – áll az EY legújabb, a témában készült regionális jelentésében.
“Itt az ideje, hogy a vállalkozások felülvizsgálják a forgótőke-gazdálkodásukat, és hatékony stratégiákat dolgozzanak ki, melyek révén a működésből (követelések, készletek stb) felszabadított plusz forrásokat felhasználhatják a hitelállomány csökkentésére, a növekedés finanszírozására, a vállalkozás átalakítására, vagy akár a tulajdonosoknak történő osztalékfizetésre. Fegyelmezett, átgondolt forgótőke-gazdálkodással egy vállalkozás a működésből az éves árbevétele akár 10 százalékát is felszabadíthatja” – tette hozzá Tüske Balázs.
Az elemzés azt mutatta, hogy a felmérésben részt vevő 175 régiós vállalkozás összesen megközelítőleg 15 milliárd eurót tarthat szükségtelenül lekötve forgótőkeként. Ez az összeg a vállalatok éves árbevételének 4 százalékának felel meg.
A CSE régió megelőzte Nyugat-Európát
Az EY „All tied up” című jelentéséből jól látszik, hogy Nyugat-Európához és az Egyesült Államokhoz képest a közép- és kelet-európai (CSE) régió kiemelkedően teljesített a forgótőke-gazdálkodás terén 2012-ben. A régió eredményei 2011-hez képest is jobbak: a forgótőke forgási sebessége 1 százalékkal (az olaj- és gázipart, valamint a bányászatot leszámítva 4%-kal) javult, ám 2005-höz képest ugyanez az arány 4 százalékos javulást mutat. Azonban a készletgazdálkodás terén visszaesés tapasztalható, mivel a készletek forgási sebessége 5%-kal csökkent (az olaj- és gázipari, valamint bányászati készleteket leszámítva pedig 11%-kal). Ugyanebben az időszakban a készletek abszolút szintje is nőtt, jelezve, hogy a jövőben nagyobb figyelmet igényelhet az átgondolt készletgazdálkodás, a felesleges készletfelhalmozódás megakadályozása.
Bár a teljesítmény összességében javulást mutatott, az ágazatok között nagy különbségek látszanak – részben az eltérő gazdasági növekedés, részben az év folyamán ingadozó devizaárfolyamok hatására. A legjobban teljesítő ágazatok között volt a vegyipar, az élelmiszertermelés és -kiskereskedelem, valamint az acélipar, míg a járműipari beszállítók, a villamos közműcégek, a gyógyszeripari és a távközlési vállalatok gyengébben teljesítettek.
Vezetői döntések
Mivel a forgótőke hatékony kezelésével a vállalkozások készpénzt szabadíthatnak fel, kiemelten fontos teljesítményének nyomonkövetése, a vevői kifogások kezelése, és a megfelelő kintlévőség-kezelési stratégia alkalmazása. Vagyis a vállalatoknak ezen a területen is egy komplex rendszert kell kialakítaniuk a hatékony működés érdekében.
A CSE régió éllovasai továbbra is komoly lépéseket tesznek, hogy javítsák a forgótőke-gazdálkodást. Ennek érdekében többek között optimalizálják a beszállítói láncot, hatékonyabban kezelik a fizetési határidőket mind a vevők, mind a szállítók felé, szorosabbra fonják az együttműködést a partnereikkel, globalizálják a beszerzést, a forgótőke-stratégiájukat a gyorsan növekvő piacok igényeihez igazítják, tökéletesítik a kockázatkezelési politikáikat, és módosítják a vállalkozás belső működését.
A nemzetközi tanácsadócég tanulmánya arra is rámutat, hogy a lehetőséget a közép- és kelet-európai régió már felismerte. A térség kiemelkedően teljesített Nyugat-Európához és az Egyesült Államokhoz képest 2012-ben.
„A megtervezett és következetes forgótőke-gazdálkodással alapvető források szabadíthatók fel, melyeket a vállalkozások a növekedési terveik finanszírozására fordíthatnak – igaz ez különösen egy olyan környezetben, ahol a tőkéhez való hozzáférés továbbra is nehézséget okoz. A közép- és kelet-európai régióban működő vállalkozások előnyös helyzetben vannak, hiszen a forgótőke-gazdálkodás terén 2012-ben jól teljesítettek: a működésben lekötött forgótőke forgási ideje átlagosan 1%-kal csökkent, ami megközelítőleg 1 napi árbevételnek megfelelő tőke felszabadítását jelentette” – mondta el Tüske Balázs, az EY Tranzakciós Tanácsadási Üzletágának partnere.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
“Itt az ideje, hogy a vállalkozások felülvizsgálják a forgótőke-gazdálkodásukat, és hatékony stratégiákat dolgozzanak ki, melyek révén a működésből (követelések, készletek stb) felszabadított plusz forrásokat felhasználhatják a hitelállomány csökkentésére, a növekedés finanszírozására, a vállalkozás átalakítására, vagy akár a tulajdonosoknak történő osztalékfizetésre. Fegyelmezett, átgondolt forgótőke-gazdálkodással egy vállalkozás a működésből az éves árbevétele akár 10 százalékát is felszabadíthatja” – tette hozzá Tüske Balázs.
Az elemzés azt mutatta, hogy a felmérésben részt vevő 175 régiós vállalkozás összesen megközelítőleg 15 milliárd eurót tarthat szükségtelenül lekötve forgótőkeként. Ez az összeg a vállalatok éves árbevételének 4 százalékának felel meg.
A CSE régió megelőzte Nyugat-Európát
Az EY „All tied up” című jelentéséből jól látszik, hogy Nyugat-Európához és az Egyesült Államokhoz képest a közép- és kelet-európai (CSE) régió kiemelkedően teljesített a forgótőke-gazdálkodás terén 2012-ben. A régió eredményei 2011-hez képest is jobbak: a forgótőke forgási sebessége 1 százalékkal (az olaj- és gázipart, valamint a bányászatot leszámítva 4%-kal) javult, ám 2005-höz képest ugyanez az arány 4 százalékos javulást mutat. Azonban a készletgazdálkodás terén visszaesés tapasztalható, mivel a készletek forgási sebessége 5%-kal csökkent (az olaj- és gázipari, valamint bányászati készleteket leszámítva pedig 11%-kal). Ugyanebben az időszakban a készletek abszolút szintje is nőtt, jelezve, hogy a jövőben nagyobb figyelmet igényelhet az átgondolt készletgazdálkodás, a felesleges készletfelhalmozódás megakadályozása.
Bár a teljesítmény összességében javulást mutatott, az ágazatok között nagy különbségek látszanak – részben az eltérő gazdasági növekedés, részben az év folyamán ingadozó devizaárfolyamok hatására. A legjobban teljesítő ágazatok között volt a vegyipar, az élelmiszertermelés és -kiskereskedelem, valamint az acélipar, míg a járműipari beszállítók, a villamos közműcégek, a gyógyszeripari és a távközlési vállalatok gyengébben teljesítettek.
Vezetői döntések
Mivel a forgótőke hatékony kezelésével a vállalkozások készpénzt szabadíthatnak fel, kiemelten fontos teljesítményének nyomonkövetése, a vevői kifogások kezelése, és a megfelelő kintlévőség-kezelési stratégia alkalmazása. Vagyis a vállalatoknak ezen a területen is egy komplex rendszert kell kialakítaniuk a hatékony működés érdekében.
A CSE régió éllovasai továbbra is komoly lépéseket tesznek, hogy javítsák a forgótőke-gazdálkodást. Ennek érdekében többek között optimalizálják a beszállítói láncot, hatékonyabban kezelik a fizetési határidőket mind a vevők, mind a szállítók felé, szorosabbra fonják az együttműködést a partnereikkel, globalizálják a beszerzést, a forgótőke-stratégiájukat a gyorsan növekvő piacok igényeihez igazítják, tökéletesítik a kockázatkezelési politikáikat, és módosítják a vállalkozás belső működését.
20 év után ismét hosszabbított a Waberers és a Zwack
A Waberer’s és a Zwack Unicum Nyrt. 3+2 évre meghosszabbította a több mint két évtizedes logisztikai partnerségét. Az együttműködés, amely 2005 óta biztosítja a Zwack számára a teljes körű áruszállítási, raktározási és hozzáadott értékű szolgáltatásokat, a megújított szerződéssel új szakaszba lép és a felek a fenntartható közlekedés jegyében elektromos nyergesvontató alkalmazásával jelentősen csökkentik a helyi károsanyag- és zajterhelést.
100.000-et buknak a kisemberek ezzel a döntéssel
A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint a lekötött betétek jelentős része olyan bankokban áll, ahol az átlagos kamat még az 1 százalékot sem éri el. Ez elsőre nem tűnik látványos veszteségnek, hiszen a pénzből nem vonnak le közvetlenül semmit. A kár mégis valós: elmaradt hozamként jelentkezik.
Rekordnyereséget ért el a Shopper Park Plus Nyrt. az első negyedévben
A Shopper Park Plus Nyrt. (SPP-csoport) adózott nyeresége 166,8 százalékkal 27,9 millió euróra, míg díjbevétele 42,9 százalékkal 10 millió euróra nőtt 2026 első negyedévben; az adatok alapján újabb negyedéves rekord profitot könyvelt el - közölte az ingatlanok bérbeadásával foglalkozó társaság szerdán a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
Elindult a Restart Hungary startup ökoszisztéma kezdeményezés
A hazai startup és innovációs ökoszisztéma szintlépésének, valamint a magyar gazdaság újraindulásának támogatására új szakmai kezdeményezés jött létre Restart Hungary néven, amely a hagyományos érdekvédelmi szervezetek helyett nyílt és egyenrangú egyeztetési platformként kíván működni - tájékoztatta a szervezet szerdán az MTI-t közleményben.
Bővíti állományát, az idén már 140 munkatársat vett fel a Körber Hungária
A bővülő feladatok ellátására az év eddig eltelt időszakában már 140 munkatársat vett fel a Pécsen termelő, több mint 1300 embert foglalkoztató Körber Hungária Gépgyártó Kft. (Körber) - közölte a gyártósorok és alkatrészek előállításával foglalkozó német tulajdonú vállalat szerdán az MTI-vel.
Magyar Péter a május 25-i héten meg akar állapodni az uniós pénzekről
Jövő héten Budapestre jön az Európai Bizottság magas szintű delegációja: a tárgyalások célja, hogy a május 25-i héten megállapodhassanak a bizottság vezetőjével az uniós pénzekről - mondta Magyar Péter miniszterelnök a Tisza-kormány első, Ópusztaszeren tartott ülésének szünetében sajtótájékoztatón.
Ledger: elhalasztja az amerikai tőzsdei debütálást a kriptotárca-piac egyik legnagyobb szereplője
A kriptovaluta-piac újabb figyelmeztető jelzést kapott: a francia Ledger, a hardveres kriptotárcák egyik legismertebb gyártója egyelőre félreteszi amerikai tőzsdei bevezetési terveit. A döntés jól mutatja, hogy a kripto IPO-k körüli hangulat még mindig törékeny, különösen akkor, amikor a tokenárfolyamok gyengélkednek, a kereskedési volumenek csökkennek, a részvénypiacokon pedig továbbra is erős a bizonytalanság.
A Nemzetközi Energiaügynökség az olajkereslet visszaesésére és rekordütemű készletcsökkenésre számít
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a globális olajkereslet erőteljesebb visszaesésére, valamint a világ olajtartalékainak rekordütemű apadására számít az iráni háború, illetve a Hormuzi-szoros lezárása miatt - derült ki az IEA honlapján szerdán publikált havi olajpiaci jelentésből.
