19 milliárd forintot zároltak a Vidékfejlesztési Minisztériumban
A testület beszámolót hallgatott meg a vidékfejlesztési tárcánál végrehajtott zárolásról, valamint a kárenyhítési törvény végrehajtásáról, továbbá a kormányhivatalokba szervezett, korábban a minisztériumhoz tartozó dolgozók létszám- és jövedelemhelyzetéről. A helyettes államtitkár jelezte: az előírt zárolást úgy kívánták végrehajtani, hogy az a legkisebb gondot okozza a gazdálkodóknak.
Ezért uniós forrást tartalmazó pénzeket nem zároltak, és csak minimális mértékben érintette a zárolás a folyó kiadásokat, így az állatjóléti intézkedésekre szánt pénzeket. Ez utóbbi mértéke 4 százalék volt összesen. A tárcánál a zárolások az intézmény-fenntartási költségeket érintették leginkább. Az intézményeket ösztönözték idei bevételeik növelésére, továbbá a halasztható beruházások további halasztást szenvedtek.
A kárenyhítésről szóló törvény végrehajtásával kapcsolatban Forró Pál, a Vidékfejlesztési Minisztérium főtanácsadója arról beszélt, hogy az ötéves kárenyhítési törvényt már egyszer újjal kellett felváltani azért, hogy a kárenyhítési rendszer jobban működjön. Gondnak nevezte, hogy a gazdák öngondoskodási képessége igen alacsony, ezért a kezdet kezdetén keveset és kevesen fizettek be a kárenyhítési alapba. Példaként említette a 2007-es évet, amikor 6.000 termelő mintegy 300 millió forintot fizetett be a kárenyhítési alapba és a kárigény pedig elérte a 17 milliárd forintot. Ezért újra meg kellett azt nyitni további 5 ezer károsult számára.
Jelezte: a múlt évben a kárenyhítési kassza üres volt, de az extrém időjárás miatt jelentős kár keletkezett a mezőgazdaságban. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) összesítése szerint mintegy 60 milliárd forint kár keletkezett az ágazatban. Ugyanakkor kárenyhítésre összességében 4,2 milliárd forint állt rendelkezésre, amelynek felét a termelők, a felét pedig az állam biztosította erre a célra. Így összességében mintegy 11 százalékos kárenyhítést lehetett végrehajtani.
Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők kárait mégis enyhíteni lehessen az agrárkormányzat például lehetővé tette az agrár vis maior forgóeszköz-hitel felvételét a gazdálkodóknak, amely mintegy 6 milliárd forintos többletforrást jelentett a termelőknek. Emellett kifizették az úgynevezett SAPS-előleget is. A kormányhivatalokba szervezett, de korábban a minisztériumokhoz tartozó dolgozók létszám- és jövedelemhelyzetéről Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára úgy nyilatkozott a bizottság előtt, hogy létszámcsökkentést az átszervezés miatt nem kellett végrehajtani, jelenleg a földhivataloknál a korábbi 3.923 fő helyett 3.546-an dolgoznak, míg a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok állományába tartozó 3.606 fő helyett 3.333 dolgozik a létrehozott öt szakigazgatási szervezetben.
A 7-10 százalékos létszámcsökkenés magyarázata, hogy a fennmaradó dolgozók a kormányhivatalok törzshivatalába kerültek. A helyettes államtitkár szerint a jövedelmek csökkenését sokszor az okozta, hogy a különféle kiegészítések, pótlékok és illetmény-eltérítéseket egységes elvek szerint szabályozták. Gőgös Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az intézkedések számos alkalmazottnál jelentős jövedelem-kiesést, gyakran 50-100.000 forintos jövedelemcsökkenést okoztak. (MTI)
