20 év alatt eltűnt 300 ezer adózó
A hírportál azt írta, hogy az Erőforrástérkép az MTA Közgazdaságtudományi Intézet (KTI) kutatócsoportjának fejlesztése, amit a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal között megkötött szerződések, illetve az Szociális és Munkaügyi Intézet és a MTA KTI közötti együttműködési megállapodás tett lehetővé. Az 1990-as 10.527.012 lakosnál a 2008 végén regisztrált 10.082.829 fő 4,2 százalékkal volt kevesebb, miközben az szja-t fizetők száma 6,3 százalékkal csökkent - írta az Index.hu.
Az adózók számának csökkenése a hírportál írása szerint több okra vezethető vissza, többek között olyan demográfiai tényezők, mint a társadalom öregedése, a fiatal korosztályokban a felsőoktatásban tovább tanulók arányának növekedése is belejátszhat. Ugyanakkor az adatbázisból kiderül: a foglalkoztatás csökkenése az egyik legfontosabb ok lehet. A foglalkoztatási mutatókban nem változott jelentősen a legjobb és a legrosszabb helyzetben lévő kistérségek viszonya. A foglalkoztatási mutatókban - amelyek egyébként szintén magyarázatot adnak az adózók számának csökkenésére - látszólag ugyan még csökkent is a különbség, ezek azonban valójában az ország egésze foglalkoztatási helyzetének romlását mutatják.
A munkanélküliségi arány 2008-ban 2,1 és 26,45 százalék között változott; előbbit a sopron-fertődi, utóbbit az abaúj-hegyközi kistérségben mérték, a legrosszabb munkanélküliség ráta így nagyjából tizenkét és félszerese volt a legjobbnak. Ez az arány alig volt alacsonyabb 1991-ben. A foglalkoztatásról csak 1990-ből és 2001-ből származó adatok vannak. Ezek szerint húsz éve a fővárosban 83,7 százalékos, de további tíz kistérségben is több mint nyolcvan százalékos volt a foglalkoztatottság, és csak két - a fonyódi és a hajdúhadházi - kistérségben maradt 50 százalék alatt. Tizenegy évvel később viszont már csak nyolc kistérségben volt 70 százalék fölötti a foglalkoztatás - a csúcsot 72,55 százalékkal Szombathely térsége produkálta -, tizenegy térségben viszont a 40 százalékot sem érte el.
Az index.hu azt írta: az országos átlag így 75,5 százalékról - amiben persze 1990-ben még vastagon benne voltak nem privatizált állami vállalatok mutatói is - 60,29 százalékra csökkent. Majd azóta tovább romlott ez a mutató: a KSH adatai szerint a 15-64 éves népesség foglalkoztatási szintje 2009 elején már 55 százalék körül volt, és a legutóbbi, idén novemberben közzétett adatsor szerint is csak 56 százalékos. Az adófizetők száma legnagyobb mértékben Budapesten csökkent: az 1990-es 936.674-gyel szemben tavalyelőtt már csak 761.152 fővárosi fizetett személyi jövedelemadót. Jelenleg még a miskolci és debreceni kistérségben van 90 ezernél több adózó, húsz éve a debreceniben kevesebb volt, a szegediben és a pécsiben viszont több.
Az 1990-es huszonkettővel szemben már csak huszonegy kistérségben van negyvenezernél több adózó, a szekszárdi, az egri és a dunaújvárosi kikerült, a gödöllői és az érdi viszont bekerült ebbe a csoportba. Kilenc olyan kistérség van, ahol húsz éve nem volt még hatezer adózó sem, két éve már tizenhét ilyen volt; az viszont nem változott, hogy mindkét listán Őriszentpéter a sereghajtó, ahol az 1990-es 3.811 adózó 3.107-re csökkent. Az adózók számának csökkenése egyébként nem rendezte át érdemben az ország leggazdagabb és legszegényebb területeinek jövedelmi arányait. Az adatbázis a készítői szerint az 1990-2008 közötti időszakra vonatkozóan közel 500 féle társadalmi, gazdasági és szociális indikátor segítségével kíván képet adni magyar és angol nyelven Magyarország régióinak, megyéinek, kistérségeinek és településeinek fejlődéséről és fejlettségéről.
