2014/15-öt idézi a budapesti újlakás-piac

A tavaly ősszel megindult trendforduló után az idei első fél évben mélyrepülésbe váltott a budapesti újlakás-piac. A magas infláció, a látványosan megugró hitelkamatok, a csökkenő reálbérek, a bizonytalan gazdasági és háborús kilátások, valamint a mindezek mellett kitartóan – bár a korábbinál kisebb ütemben – emelkedő árszintek miatt mind a beruházók, mind a lakásvásárlók visszafogták piaci aktivitásukat.

„Az idei első hat hónapban 96 új, kétlakásosnál nagyobb projekt értékesítése indult el Budapesten, melyek keretében mintegy 1650 lakás épül. Ez az előző fél évhez képest 60%-os, a tavalyi első fél évvel összevetve 30%-os csökkenést jelent.

Ennél kisebb volumen legutóbb 2015 első felében került piacra, amikor is öt évnyi tetszhalott állapot után éppen csak beindultak az új projektek. A fő keresleti indikátor, az eladott új társasházi lakások száma adatbázisunk szerint, idén június végéig csupán – az új kínálattal közel megegyező – 1570 volt.

Ez a megelőző fél évhez képest 25%-os, 2022 első fél évéhez képest közel 60%-os visszaesés. Ilyen alacsony értékesítési volument utoljára három éve, a Covid első hullámának betörésekor, azt megelőzően pedig 2014 második fél évében láthattunk” – összegezi a fő mutatószámokat Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

A mostani helyzetben egyelőre nem várható a piac élénkülése. A magas kamatok miatt a hitel segítségével vásárlók, az időközben megjelent inflációkövető (de legalább is a bérleti hozamnál magasabb kamatot biztosító) pénzügyi befektetési lehetőségek és a bizonytalan, illetve a korábbi évekhez képest visszafogott árnövekedési kilátások miatt pedig a befektetési célú vásárlók tömege esik ki jelenleg a piacról.

Ezt vélhetően csak kis részben tudják pótolni a 2024-től szigorodó Babaváró támogatás, illetve az ugyancsak jövő januártól a kedvezményezett kistelepüléseken kívül megszűnő CSOK miatt idénre előre hozott vásárlások.

Emellett a piac élénkítésének reményével indult, ám a mai napig mindössze nagyjából fél tucatnyi értékesítés alatt álló projekt vásárlóinak 5%-os áfa-visszaigénylési lehetőséget biztosító rozsdaövezeti akcióterület státusz pozitív hatása sem számottevő. Nem meglepő tehát, hogy az idei első hat hónap alatt mindössze kilenc ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban, melyből négy száznál több lakásos.

Összehasonlításul, tavaly egész évben – 2021-hez képest már csökkenő tendenciát mutatva – 31 nagy beruházás került piacra, amelyek közül 20 éri el a százlakásos méretet. Ez annak ellenére beszédes, hogy az utóbbi években a nagy projekteknél is terjed a trend, miszerint az értékesítést csak az építkezés előre haladott fázisában kezdik meg, azaz az előbb említett számoknál több helyen zajlik a kivitelezés, csak éppen a lakások még nincsenek a piacon.

Bár főváros szerte visszaesett a beruházói aktivitás, az továbbra is a XIII. kerületben a legélénkebb. Az OTP Jelzálogbank kétlakásosnál nagyobb társasházi beruházásokat tartalmazó adatbázisa szerint itt hat hónap alatt 550 új lakás értékesítése indult el, 9 projekt keretében. 61 lakással az átlagméret is itt a legnagyobb, amit csak a XIV. kerület közelít meg 55 lakással. Itt, Zuglóban 330, míg a XXIII. kerületben – ahol csak pár éve épült fel az első nagyobb lakásprojekt – 180 újépítésű lakás került piacra hat hónap alatt.

Projekt darabszámra a III. kerület áll az élen 16 újonnan indított társasházzal, ugyanakkor ezek közül a legnagyobb mindössze nyolclakásos. Ugyanígy, csupa 3-8 lakás közötti projekt indult a XI. kerületben is, szám szerint 12.

Az újlakás-piacot tekintve hagyományosan legmozgalmasabbak közé tartozó VIII. kerületben csupán négy új projekt jelent meg a piacon alig 70 lakással, a rendre a dobogón álló IX. kerület pedig az idei első fél évben újonnan indított projekt nélkül maradt. 2023-ban, a jelenlegi adatok szerint – a korábban megkezdett projektek időben elhúzódó kivitelezési munkálatai miatt – a tavalyinál több, mintegy 7400 új társasházi lakás átadására számíthatunk.

Ennek negyede, 1800 a XIII. kerületben készül el, amit ezer lakással a IX. kerület, majd egyenként 650-680 közötti volumennel a III., XI. és XIV. kerület követnek. Az I. kerület kivételével mindenhol várható átadás. Emellett 2024-re is már 4800 lakást tartalmaz az OTP adatbázisa, s mintegy háromezret 2025-2026-ra is, ugyanakkor ezek a számok érezhetően elmaradnak a korábbi években jó előre bejelentett átadásoktól.  

A kereslet volumenében, azaz az idei első fél évben eladott új lakások számában nagyjából 340 lakással a XI. kerület az első, melyet a XIII. és a XIV. kerület követ 280, illetve 170 lakással. Mindeközben az átadott, de eladatlan lakáskészlet növekvő tendenciát mutat, s az első fél év végére 820 darabon állt, azaz ennyi azonnal költözhető lakásból lehet most választani Budapesten.

Ez valamivel több az elmúlt tíz év átlagánál. Emellett ötezer már építés alatt álló ingatlan adja a kínálat gerincét. Rögtön átvehető lakásból a XI. és XIII. kerületben van a legtöbb (170 ill. 180 db), míg épülőfélben lévők közül egyértelmű a XIII. kerület elsősége (1140 db). A legkönnyebb helyzetben emellett azok vannak még, akik a VIII., IX. és XIV. kerületekben keresgélnek, a legbővebb kínálatból ők választhatnak.

Az idén látványosan visszaeső kereslet ellenére az új lakások árszintjében nem várható általános csökkenés, noha a drágulás üteme mérséklődött. Nem példa nélküli ugyanakkor az utólagos – lefelé tartó – árkorrekció sem, tesztelve, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben vajon mit fogad el a piac.

„Idei átadású lakások esetében most nagyjából 1,3 milliós átlagos négyzetméterárral lehet kalkulálni a fővárosban. A jelenleg – nagyrészt már épülő – 2024-25-ös költözéssel hirdetett projekteknél ugyanakkor 1,5 millió forint körüli az átlagár. Az építkezés korai szakaszában megállapított árak ráadásul még a projekt átadásáig tovább nőhetnek” – mondja Valkó Dávid.