2025 az áttörés éve az agráriumban

A miniszter kiemelte, hogy uniós összevetésben a magyar mezőgazdaság termelékenysége az össztermelékenységi mutató szerint az ötödik, a területi termelékenységet jelző mutató szerint a hetedik legnagyobb növekedést érte el az elmúlt másfél évtizedben. A feldolgozott termékek aránya az agrárexporton belül 62 százalékról 72 százalékra nőtt.

A vidékfejlesztési programból tavaly csaknem 585 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok. Ezt az összeget túlnyomórészt a kiemelkedően magas, 80 százalékos költségvetési társfinanszírozás biztosította.

- ismertette.

Közölte, hogy a jelenlegi agrártámogatási ciklusban 2024-ben és 2025 első két hónapjában 32 pályázati felhívás jelent meg mintegy 1260 milliárd forint összeggel. Különösen népszerű volt a feldolgozó üzemek fejlesztésére, valamint az állattartó telepek fejlesztésére meghirdetett kiírás. Az élelmiszer- és takarmányfeldolgozás, az állattartás, a kertészet pályázataira a keretösszeget négy-ötszörösen meghaladó, 1778 milliárd forint támogatási igény érkezett.

Elmondta, hogy az idén 40 felhívás jelenhet meg, és összesen 790 milliárd forint áll rendelkezésre az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésekre. A 2024-es egységes kérelmekre február közepéig 27 jogcímen 151 ezer főnek 500 milliárd forintot fizettek ki. A végkifizetéseket márciustól ütemezetten fogja az államkincstár teljesíteni, még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz.

Nagy István megjegyezte, hogy uniós részről érzékelhető az agrárpolitika megváltoztatásának igénye, egyes kulcselemeinek alárendelése költségvetési és bővítéspolitikai céloknak. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy le kelljen mondani a területalapú támogatásokról, mert ez a forrás létfontosságú az élelmezésbiztonság szempontjából.

Az EU mezőgazdaságának versenyképesnek, válságállónak, fenntarthatónak, gazdaközpontúnak és tudásalapúnak kell lennie, a zöld intézkedések arányait pedig úgy kell megállapítani, hogy ne hátráltassák a termelést, és a környezeti fenntarthatóság mellett biztonságos, jó minőségű élelmiszert lehessen előállítani. Az EU agrárminisztereinek üzenete világos, az új támogatási rendszernek gazdabarátnak, vagyis sokkal egyszerűbbnek kell lennie - hangsúlyozta.

Az öntözésfejlesztést támogató felhívások olyan műszaki megoldásokat támogatnak, amelyek figyelembe veszik a felszíni és felszín alatti készletek korlátait, segítve a takarékoskodást a vízkészlettel.

Nagy István abban bízik, hogy minél több gazdálkodó él a lehetőségekkel, közös gondolkodással tervezik majd a jövőjüket és jó válaszokat találnak a kihívásokra. A kormány hisz az élelmiszer-termelés stratégiai, valamint a mezőgazdaság társadalmi jelentőségében, a termelők hozzáértésében. A tárcavezető számításai szerint 2030-ra a magyar agrárium minden tekintetben Európa dobogósai közé kerülhet a gyorsuló fejlesztéseknek köszönhetően.

Az OTP elnök-vezérigazgatója a rendezvényen hangoztatta: bízik benne, hogy a vidékfejlesztési támogatások jól hasznosulnak, és korszerű termékeket, fenntartható beruházásokat segítenek. Csányi Sándor szerint a termelőknek át kell térniük precíziós gazdálkodásra, erőforrásaikkal hatékonyan kell gazdálkodniuk, hitelezésükre az OTP készen áll.

A 2012-ben Csányi Sándor által alapított, akadémikusokból és szakmai szervezetek képviselőiből álló Agrárkollégium idén Az Agráriumért OTP-díjat növénytermesztés kategóriában a Pankotai Agrár Zrt.-nek, állattenyésztés kategóriában a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft.-nek, kertészet kategóriában a Csizmadi Farmnak, élelmiszeripari kategóriában a Kalocsa Csoportnak ítélte. Nemzetközi tevékenységéért a Hunland Group, leánybanki partnerként a Trans-Oil Group vehette át az elismerést.