300 bázispont alá esett a magyar CDS-árjegyzés
Csütörtökön újabb több havi mélypontra, 300 bázispont - tízmillió euró adósságonként 300 ezer euró - alá csökkent a londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat határidős biztosítási ügyleteinek (CDS) árazása, tükrözve a magyar költségvetési reformcsomaggal kapcsolatos derűlátó piaci várakozást.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlege csütörtökön közölte, hogy a Magyarországgal kapcsolatos befektetői hangulat javulására tekintettel 260 forintos euróárfolyamot célzó - vagyis az euró szempontjából rövid - pozíciókat vett fel az euró-forint párosra.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési elemzőinek csütörtöki kommentárja szerint a hosszú távú költségvetési kilátások szempontjából "igen pozitív" lenne, ha a GDP-arányos közadósság-ráta 60 százalékos felső határát a magyar kormány az alkotmányban rögzítené.
Orbán Viktor miniszterelnök előző napi sajtóértekezletén kijelentette, hogy egyetért a Németországban és Lengyelországban működő rendszerrel, amely az alkotmányban szabályozza az államadósságot. Ezekben az országokban ha az államadósság elér egy meghatározott szintet, akkor automatikusan - külön döntés nélkül - államadósság-csökkentő mechanizmusok lépnek életbe.
A BofA Merrill Lynch Global Research londoni szakértői csütörtöki kommentárjukban megerősítették azt a már korábban is hangoztatott véleményüket, hogy a magánnyugdíj-rendszerből visszatérő vagyon, valamint a magyar gazdaság ciklikus fellendülése révén - emellett megfontolt kiadáskezelési politikával - 5-7 évi időtávlatban "meg lehet próbálkozni" a magyar adósságráta 60 százalékra csökkentésével.
A Bank of America-Merrill Lynch éppen erről a kérdésről adott ki a múlt héten Londonban egy részletesebb elemzést, és abban szerepelt először a cég citybeli elemzőinek az a véleménye, hogy az alkotmányban kellene meghatározni a felső államadósság-korlátot Magyarországon, mert ez rögzítené megfelelő erővel a költségvetési politikát.
A BofA Merrill Lynch Global Research szakelemzői abban a tanulmányban felidézték, hogy a háromezer milliárd forintnyi - a hazai össztermék 11 százalékának megfelelő - magánnyugdíj-pénztári vagyon zöme visszakerül állami kezelésbe, és ennek jelentős részét várhatóan az államadósság csökkentésére fordítják. A ház szerint azonban az egyszeri adósságcsökkentésből eredő előnyök rövid életűnek bizonyulhatnak valamely erőteljes költségvetés-politikai rögzítő tényező nélkül.
Ebből a szempontból a BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzői "üdvözlendőnek" tartanák a GDP-arányos adósságráta "erős alkotmányos korlátozását" - állt a cég Londonban kiadott múlt hét végi tanulmányában. Abban az elemzésben ugyancsak szerepelt már a Bank of America-Merrill Lynch citybeli elemzőinek az a véleménye, hogy jóllehet továbbra is sok a bizonytalanság az ebben a hónapban esedékes konszolidációs program részleteivel kapcsolatban, ám nem zárható ki, hogy a kormány "meglepi" a piacot egy olyan intézkedéssel, amely - 5-7 évnyi bevezetési időt engedve - 60 százalékos felső határt szabna a GDP-arányos adósságrátára.
A BofA Merrill Lynch Global Research szakértői szerint ez "ambiciózus, de nem lehetetlen" célkitűzés lenne, ha megfontolt kiadáskezelési politika kapcsolódik hozzá. A konszolidációs csomaghoz fűződő befektetői derűlátást tükrözi, hogy folytatódó ütemes javulással több havi mélypontra csökkent csütörtökön a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja.
Az egyik vezető citybeli adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision kimutatása szerint a magyar CDS-kontraktusok árazása a csütörtöki londoni kereskedésben 300-302 bázispont körül mozgott, azonban a nyitásban 299,3 bázispontról indult, vagyis - több mint fél éve első ízben - a 300 bázispontos küszöb alá süllyedt.
Egy hónapja, január első hetében még 400 bázisponthoz közeli magyar CDS-árazásokat mértek a londoni piacon. A csütörtökre kialakult árazás azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők középárfolyamon jelenleg 300 ezer euró körüli éves díjat kérnek a befektetőktől minden 10 millió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre.
A magyar CDS-kontraktusok az alapegységnyi értékű magyar államadósságra így most csaknem 100 ezer euróval olcsóbbak, mint egy hónapja. A CDS-tranzakciók árazásai azt jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az adott szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának távlati rizikóját.
A CMA számítási modellje szerint a jelenlegi magyar CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac 19 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Magyarország mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását ötévi távlatban. A valószínűségi modell Görögország esetében ugyanerre - szintén ötéves időtávlatra szóló, halmozódó kockázati számítási módszerrel - 49 százalékos esélyt mutat a jelenlegi görög CDS-árazás alapján, vagyis a piac Görögországot e mérce alapján két és félszer kockázatosabb adósnak tartja Magyarországnál.(MTI)
