40 év után ismét Szilvásváradra figyel a világ

„1984-ben, amikor először rendezték meg Szilvásváradon a Négyesfogathajtó Világbajnokságot II. Erzsébet akkori brit uralkodó férje, Fülöp herceg részvétel, hatalmas fejlődésen ment keresztül a település, szinte minden utat leaszfaltoztak, bevezették a vezetékes telefont, felpezsdült az élet” – emlékszik vissza a világraszóló eseményre a Heves vármegyei község polgármestere. „A mostani rendezéssel a 40 évvel ezelőtti versenynek is emléket állítunk, ez is jelentős esemény a település életében, de az elmúlt 10-20 év fejlesztéseinek köszönhetően, már felkészültünk egy ilyen volumenű rendezvény lebonyolítására, a látogatók fogadására” – teszi hozzá Szaniszló László.

Az elmúlt évben a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpontban rendezték meg a Nemzeti Vágta döntőjét, és idén ismét a létesítmény ad otthont a lovasversenynek október 5-én és 6-án.

„A tavalyi Nemzeti Vágta döntője bebizonyította, hogy nem jelent fennakadást a közlekedésben a nagy létszámú vendégsereg fogadása, megoldott az elhelyezésük, a parkolóhelyek, éttermek rendelkezésre állnak. Immár 6 éve, hogy átadásra került a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont, a komplexum minden lovas szakágnak otthonául szolgál.”

A Bükk legszebb vidéke

Az ország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja a Szalajka-völgy, melyet 7-800 ezer ember keres fel évente. A szilvásváradi erdei kisvasút az ország egyik legnépszerűbb kisvasútja, évente 280.000 utast szállít. A vonal hossza csaknem 5 kilométer, a Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei kisvonat 1908-ban kezdte meg működését. Külön érdekessége, hogy ez hazánk legmeredekebb vasúti pályája, a Halastó állomás után 50 ezrelékes az emelkedés.

„A Covid-járvány óta felértékelődött a természet szerepe, ezt itt is érezzük. Picit átstrukturálódott az ideérkező közönség, nagyon sokan kifejezetten túrázni, kerékpározni jönnek. A Bükkben egyébként 133 kilométer kijelölt kerékpárút-hálózat található és a környéken kerékpárbérlésre is van lehetőség” – hangsúlyozza a polgármester.

„Szilvásvárad és a Szalajka-völgy minden évszakban lenyűgöző. Az ősz a színek kavalkádja, télen lehet akár lovasszánozni is, tavasszal, amikor ébred a természet, nincs kellemesebb hely egy jó sétára, nyáron pedig a hűsítő Szalajka - patak mellett könnyebben elviselhető a hőség. A völgyben átlagosan 2-3 fokkal hűvösebb van, mint a településen. A kisvasút szinte egész évben működik, és minden második, harmadik hétvégén tartanak lovasrendezvényeket.”

Az ősember nyomában

Bizonyított, hogy már ősember is élt Szilvásváradon, a legrégebbi lelet, egy szakóca, mely 200.000 évnél is idősebb. 1911-től kezdődően több régészeti ásatás során számos maradvány került elő: többek között a világ második legősibb fuvolája, 44.000 éves csont nyílhegyek és egy őskőkori tűzhely, amely a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében látható.

„2016-ban is hatalmas régészeti feltárás zajlott a lovaspálya helyszínén, az ásatások során a régészek találtak egy azóta kultikussá vált késő-bronzkori lószobrocskát, ez is azt jelzi, hogy sokezer évvel ezelőtt is úgy éltek már itt az emberek, hogy lovakat tartottak. A tárgyi bizonyítékok segítségével az ősembertől szinte napjainkig végig követhető, hogy ki és mikor élt a környéken, milyen tevékenységet végeztek, milyen eszközöket használtak” – meséli Szaniszló László.

Az Istállós-kői-barlang kellemes túrával közelíthető meg a Szalajka-völgyből. A Bükk-hegység második legmagasabb csúcsának oldalában, kb. 560 méteres magasságban nyílik.

Mesterségek kavalkádja

Már a 80-as években is működött helytörténeti múzeum a településen, de a kiállítási anyag elkerült az Egri Vármúzeumba. Nemrégiben azonban egy nagyszabású felújításnak köszönhetően sikerült megnyitni az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeoparkot.

„Három éve adódott a lehetőség, hogy egy Interreg szlovák-magyar pályázat keretében - a felvidéki Gombaszöggel közösen - kibővítsük az épületet és létrehozzunk egy interaktív rendezvényközpontot” – számol be a község polgármestere.

Szaniszló László elmondta, hogy a múzeumban bemutatkoznak a vidék jellegzetességei, a helyi mesterségek. A látogatók kipróbálhatják a kerámiázást, az ijászatot vagy akár a régészeti homokozót is. Az érdeklődők megismerhetik a kőpattintást, ősi eszközökkel gyújthatnak tüzet, őrölhetnek gabonát, de akár saját kőbaltát is készíthetnek. Az Archeopark élményt jelent valamennyi korosztály számára!

Csillagtúra Szilvásváradról

„Az elmúlt években az átlagosan nálunk töltött vendégéjszakák száma 2-ről 3-ra emelkedett. A szilvásváradi pihenés összekapcsolható egy egri kirándulással, de akár Aggtelekre, Jósvafőre, Miskolctapolcára is el lehet látogatni” – ad ötleteket Szaniszló László.

A polgármester azt mondja, ha valaki valóban a természetben szeretne kikapcsolódni, nincs alkalmasabb helyszín, mint Szilvásvárad és környéke. „Mi úgy mondjuk, nálunk a csend is hallható.”