52%-ra csökkent a lakossági deviza alapú hitelek aránya
Kedvező trendszerű változás, hogy az elmúlt három év során a lakossági hitelállományon belül a deviza alapú hitelek aránya az árfolyamhatás kiszűrésével a 70% feletti maximális értékről az elmúlt negyedév végére összességében 52%-ra csökkent. Ugyanakkor a lakosság túlzott eladósodottsága továbbra is súlyos probléma. A háztartási hitelkínálat elsősorban a fogyasztási hiteleknél és az állami kamattámogatásos lakáscélú kölcsönöknél erősödhet a jövőben. Ha a fogyasztási hitelfolyósítás a már eladósodott ügyfélkör részére is történne, akkor ez tovább növelheti a lakossági eladósodottságot, ezért ez külön figyelmet kíván. Piaci várakozások szerint a hitelezésben növekedhet a közvetítői értékesítés szerepe, márpedig az itt erősödő „díjverseny” a nem kellően gondos intézményi gyakorlatok esetében félreértékesítést is eredményezhet – olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) most megjelent 2013. évi első fogyasztóvédelmi kockázati jelentésében.
Az eddig ismertté vált mintegy ezer deviza alapú jelzáloghitelekkel kapcsolatos semmisségi per esetében a jogerős ítéletek mindegyike elutasította a fogyasztói keresetet. A még nem lezárt ügyek mintegy egy százalékánál voltak sikeresek az ügyfelek. Fogyasztói kockázatot jelent, hogy a perek indításakor a fogyasztók nagy része nem tudja reálisan felmérni nyerési esélyeit, a perrel járó költségeket, s azt, hogy pernyertessége esetén a hitelnyújtó azonnal követelheti tőle a teljes tőketartozását. A perek megindítása (és az a vélelem, hogy az adós ettől kezdve nem köteles a szerződés szerinti kötelezettségei teljesítésére) önmagában kedvezőtlenül hathat egyes fogyasztók fizetési hajlandóságára. Az ilyen magatartás pedig az adósok számára a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit vonhatja maga után.
A lakossági megtakarításoknál szigorodtak a kedvezményes kamatlábú termékek igénybevételi feltételei. A kombinált vagy strukturált megtakarítások feltételei, díjazási rendszere sokszor bonyolult, és nem kellően átlátható, az ügyfél-tájékoztatás gyakorta nem kiegyensúlyozott. Az elektronikus értékesítési csatornák felértékelődése, a személyes kapcsolattartás ebből adódó szűkülése szintén a félreértékesítés veszélyét erősítheti.
A befektetéssel kombinált életbiztosítások piacán a közvetítők igénybe vétele a fogyasztók számára megdrágíthatja a termékeket (a unit-linked befektetési életbiztosítások szerzési költségei rendre magasabbak a hagyományos életbiztosításokhoz képest), másrészt az ügyfeleket az igényeiknek megfelelő konstrukció helyett a magasabb közvetítői jutalékot nyújtó termék megvásárlására ösztönözhetik. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási üzletágban az év közbeni díjhirdetés térhódítása csökkentheti a díjak átláthatóságát, összehasonlíthatóságát, s hosszú távon akár mérsékelt tarifaemelkedéssel is járhat.
A befektetési piacon 2012-ben jelentősen megnövekedett lakossági állampapír-volumen kapcsán a PSZÁF fontosnak tartja: a kisbefektetők ne csak ezen értékpapír nagyon alacsony kockázatával legyenek tisztában, hanem figyeljenek a futamidő megválasztására is. Érdemes tudni, hogy a kamatkörnyezet változásai miatt a befektetések piaci értéke a futamidő alatt változhat, így a teljes névérték kifizetése kizárólag a lejáratig tartott állampapírok esetében biztosított.
Egyes befektetési vállalkozásoknál a bővülő közvetítői kör esetében kockázatokkal járhat, ha a közvetítői díjazás volumen alapon történik. Így ugyanis jelentős a közvetítők ösztönzése az ügyfélállományok mozgatására. További rizikó, hogy az ismeretlen ügyfélkör felé irányuló előzmény nélküli, kéretlen telefonhívásos értékesítés során a szolgáltatók a fogyasztók igényeinek kellő felmérése nélkül kínálnak befektetési szolgáltatást.
Az utóbbi időszakban megháromszorozódott a befektetési aranypiac forgalma. A befektetők bizalma az arany árfolyamának stabilitása kapcsán gyakorta túlzott, s a befektetések megfelelő értékesítése nehézségekbe ütközhet és sokszor a vártnál magasabb költségeket jelenthet. A befektetési aranykereskedelem – ellentétben a pénzügyi befektetésekkel – alulszabályozott tevékenység, és azt a PSZÁF nem felügyeli.
